A százegyedik év

Szálinger Balázs fiatal költő pályája elejétől törekszik a verstörténeti hagyományok megőrzésére, sőt megújítására, különösen a verses epika területén. Első ilyen könyve egy vígeposz volt: a Zalai Passió. Ez a humorral átszőtt kötete még 2000-ben jelent meg Erdélyben, mellyel a szerző a Bródy Sándor-díjat és a Magyar Rádió Petőfi-díját is elnyerte, de nagy sikere ellenére mára hozzáférhetetlen a hazai olvasóközönség számára. Majd következett az istenek és emberek harcáról szóló eposz, A sík, ez a monumentális történelmi látomás, mely többek közt Vörösmarty Mihály A Rom és Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásaival mutat rokonságot. A százegyedik év a szerző új verses regénye, mely 2007-ben játszódik Budapest egyik kerületében, de történései megeshetnének bárhol Magyarországon: egy tehetséges fiatal újságíró, majd szóvivő, egy Hahóthy nevű életének egy évét meséli el a felemelkedéstől a bukásig. A százegyedik év című kötet egybegyűjti mindhárom művet, hogy megjelenésükkel az olvasó szemtanújává váljon a magyar epikus költészet megújulásának.