A szaléziak Óbudán - Az óbudai Szent Alajos ház és a Segítő Szűz Mária kápolna története

1990 a rendszerváltoztatás éve lehetővé tette a történelmi egyházak hatékonyabb támogatását. Önkormányzatunk Óbudán szinte az első pillanattól kezdve kiemelten kezeli az egyházakkal való kapcsolattartást. Rendszeresen találkoztunk és találkozunk a kerületünkben lévő templomok plébánosaival, lelkészeivel. Ezeken a találkozókon nemcsak hitéleti kérdésekről beszélgetünk, hanem őszinte hangon szólunk egymáshoz világi dolgainkról is! Önkormányzatunk - Isten segítségével - minden évben jelentős összeggel tudta támogatni az egyházakat. Új templomok építése válhatott valóra - hozzájárulásunkkal kettő is épült Békásmegyeren - a régieket lehetett karbantartani, felújítani. Dr. Pintér Endre jóvoltából megismerkedhetünk a magyar szaléziánusak történetével, akik 1920-ban telepedtek meg Óbudán, és gondoskodtak a szegény sorsú fiatalok vallás-erkölcsi neveléséről. A kommunista rendszer 1950-ben erőszakkal megszüntette a szerzetesrendeket, ingatlanjaikat államosították, a Rend tagjait szétszórták, üldözték, internálták. 1990 után lassan visszakapták a kápolnához tartozó ingatlanokat. Megépülhetett az új rendház, majd 1994-ben felszentelték az újonnan épült templomot. Az ezredfordulót követően megszületett a Salesianum és a Tartományfőnökség is végleg ideköltözött! Óbuda büszkeségei között tartjuk számon a szalézi szerzetesrendet és őszinte örömünkre végezhetik áldásos tevékenységüket a négy évtizedes kommunista lelki terrorból újjászületve. Soli Deo Gloria! Egyedül Istené a dicsőség!