A rendszerezési képesség kialakulása - A gondolkodási műveletek elsajátítása

ELŐSZÓ Az iskola egyre fontosabb feladatai közé tartozik a képességek, a gondolkodás fejlesztése. Ennek hatására a problémamegoldás, a kreativitás gyakorlása mindinkább előtérbe került, és az új matematika mozgalma világszerte bevezette a Piaget-műveletek manipulatív szintű tanítását a kisiskolások körében. Ezek az erőfeszítések kézzelfogható eredményekhez vezettek. Ugyanakkor a felsőoktatásba beiratkozó és a munkába álló fiatalok gondolkodásának színvonalával továbbra sem lehetünk elégedettek. A helyzetet sajnos az jellemzi, hogy az iskolákból kilépő tanulók egymást követő korosztályainak képességeiben és gondolkodásában bekövetkező vagy be nem következő fejlődést nem ismerjük. Arról például, hogy a nyolcadik osztályt a 10- 20 évvel ezelőtt és a ma elvégzők képességeiben, gondolkodásásban van-e különbség, ez a különbség mekkora, és miben áll, semmit sem tudunk. Erőfeszítéseinket, kudarcélményeinket, elégedetlenségeinket általános benyomások, reményt ébresztő, majd kifulladó szemléletmódok-áramlatok motiválják. Ebben a helyzetben az előrehaladás is helybenjárásnak vagy visszaesésnek tűnhet, ugyanakkor értelmetlen, de látványos programok sikernek minősülhetnek. A hetvenes évek első felében arra a következtetésre jutottunk, hogy a képességek, a gondolkodás hatékonyabb fejlesztésének legfontosabb feltétele az erőfeszítések, az előrehaladás értékelhetősége. Erre a célra sem a klasszikus pszichometria, sem a Piaget-féle klinikai módszer nem bizonyult alkalmasnak. Az utóbbi rendkívüli időigényessége miatt tömeges vizsgálatokra nem használható, de a kapott kvalitatív adatok sem alkalmasak arra, hogy az iskolából kilépő, egymást követő korosztályok közötti fejlettségbeli azonosságot vagy a különbség mértékét segítségükkel kimutassuk. A klasszikus pszichometria segítségével a különbségek és mértékük a populáció átlagához viszonyítva értékelhetők ugyan, az ilyen adatoknak azonban minimális a diagnosztikai értéke. A pedagógiai munkát az olyan értékelés tudná jobban segíteni, amely arra adna választ, hogy a célhoz, a kritériumhoz képest mit értünk el, illetve elősegítené olyan célok, kritériumok kidolgozását, amelyek azt mutatják meg, hogy adott készség, képesség, gondolkodási művelet milyen jellemzők esetén mondható kialakultnak. Ez a megközelítés azonban nem pusztán értékelésmetodikai változást igényel. Vissza TARTALOM Bevezető 1. KÉPESSÉG ÉS MŰVELET 13 1.1 Pszichikus rendszerek 14 1.2 A képességek struktúrái és műveletei 21 1.3 A képességek működése 26 1.4 Gondolkodási műveletek és képességrendszerek 29 2. KIALAKULÁS ÉS FEJLŐDÉS 37 2.1 Strukturálódás 39 Felismerés 41 Kivitelezés 44 Kiváltás 45 Indexképzés és gondolatképzés 46 A gondolkodás elemi műveletei 47 2.2 Absztrakciós szintek 50 2.3 Szabályozási szintek 54 2.4 A komplexitás és a szabadságfok növekedése 57 3. A RENDSZEREZÉSI KÉPESSÉG MŰVELETEI 65 3.1 Összehasonlítási műveletek 66 3.2 Azonosítási műveletek 72 3.3 Rendfelismerési műveletek 73 3.4 Összefüggésfelismerési műveletek 75 4. VISZONYÍTÁS 79 l| 4.1 Két- és többszempontú viszonyítás 80 Kétszempontú viszonyítás 81 Többszempontú viszonyítás 86 4.2 Besorolás 90 A besorolás működése és fajtái 91 Tesztek és eredmények 97 4.3 Sorképzés 105 5. FOGALOMKÉPZÉS 111 5.1 Általánosítás 113 Az általánosítás működése és fajtái 114 Tesztek és eredmények 125 5.2 Osztályozás 134 Az osztályozás működése és fajtái 135 Tesztek és eredmények 139 6. A RENDSZEREZÉSI KÉPESSÉG NÉHÁNY ÁTFOGÓ JELLEMZŐJE 149 6.1 A rendszerezési képesség kialakulásának általános mutatói 149 6.2 A feladatok tapasztalati csoportosulása 153 6.3 Néhány tényező hatása a rendszerezési képesség kialakulására '160 Irodalom 167 Ábrák, táblázatok, tesztek jegyzéke 177 Tárgymutató 178 Angol nyelvű tartalomjegyzék (Contents) 180