A pápák története I-II. (Fordította: Horváth Zoltán - Kiadói félbőr kötés)

Saját képekkel - Ismertető: A PÁPASÁG KORSZAKAI Kereszténység a római birodalomban. A korábbi évszázadok régi világát számos független nép töltötte meg. A Földközi-tenger körül, amennyire a partokról a belső területekre eljut a hir: pontosan elkülönítve, eredetileg szűk határok közé szorított, mindmegannyi szabad és különösen berendezett államban laknak. A függetlenség, melyet élveznek, nemcsak politikai: mindenfelé helyi vallások alakultak ki; ugyancsak helyhez kötöttek az Istennel és az isteni dolgokkal kapcsolatos eszmék; a különböző sajátosságok nemzeti istenei foglalják el a világot; a törvények, melyeket hívőik követnék, elválaszthatatlanul egyesülnek az állami törvényekkel. Azt mondhatnók: az állam és vallás e szoros egyesülése, ez a kettős szabadság, amit csak a törzsrokonság enyhe kötelezettségei korlátoztak, a legnagyobb szerepet játssza az ókor kialakulásában. Szűk határok zártak el mindenkit, de a határokon belül a fiatalos és önmagára bízott élet teljes egészében szabad ösztönei szerint alakulhat. Mennyire megváltozott mindez, mikor feltűnt Róma hatalma! Mindazon autonómiák, amelyek megtöltik a világot, szemünk láttára egymás után meghajolnak és eltűnnek: a föld egyszerre nagyon szegény lett szabad népekben! Más időszakokban az államok megrendültek, mert az emberek megszűntek hinni vallásukban: ilyenkor az államok leigázása természetszerűen követte a vallások bukását. A politikai hatalom nyomában szükségszerűen özönlöttek Rómába: de vájjon jelentőségük megmaradhatott-e, mikor elvesztették lábuk alól a talajt, amelyen otthon álltak? Isis tiszteletének meg lehetett az értelme Egyiptomban, mert úgy istenítette a természeti erőket, ahogy azok ebben az országban megjelentek: Rómában értelmetlen bálványimádás lett belőle. s amint különböző mitológiák érintették egymást, nem következhetett más, minthogy kölcsönösen megtámadják és föloszlassák egymást.- További ismertető. "Belelapozás". - Tartalom: Bevezetés A pápaság korszakai Kereszténység a római birodalomban 7 A pápaság egyesülése a frank birodalommal 12 Kapcsolat a német császárokkal. A hierarchia önállóbb kialakítása 17 A XIV. és XV. század ellentétei 23 Az egyház és az egyházi állam a XVI. század kezdetén Az egyházi állam kibővítése 29 Az egyház elvilágiasodása 36 Szellemi irány 38 Ellentállás Németországban 45 Politikai zavarok, összefüggések a reformációval 48 A katolicizmus megujhodásának kezdete Bevezetés 75 A protestantizmus analogiái Itáliában 76 Belső reformok és a protestánsokkal való kibékülés kísérletei 82 Új rendek 94 Loyola Ignác 98 A tridenti zsinat első ülései 108 Az inkvizíció 113 A jezsuita intézmény kialakulása 117 Befejezés 127 A pápák a XVI. század közepén Bevezetés 131 III. Pál 132 III. Gyula. II. Marcellus 148 IV. Pál 153 A protestantizmus fejlődése e kormányzás időszakában 168 IV. Pius 171 A tridenti zsinat későbbi ülései 177 V. Pius 190 Állam és udvar XIII. Gergely és V. Sixtus kora Az egyházi állam igazgatása 207 Pénzügyek 219 XIII. Gergely és V. Sixtus kora XIII. Gergely 228 V. Sixtus 237 A banditák kiirtása 243 A kormányzás szempontjai 245 A pénzügyek 250 Sixtus építkezései 255 A szellemi irány általános megváltozása 261 A curia 271 Ellenreformációk. Első korszak 1563-1589 Bevezetés 285 A protestantizmus helyzete 1563-ban 286 A pápák erősségei 293 Az első jezsuita iskolák Németországban 296 Az ellenreformációk kezdete Németországban 303 A németalföldi és franciaországi erőszakosságok 313 A protestánsok ellentállása Németalföldön, Franciaországban és Németországban 321 Ellentétek Európa egyéb részeiben 327 A németalföldi döntés 335 Az ellenreformáció haladása Németországban 345 A liga 362 Svájc és Savoya 369 Támadás Anglia ellen 371 III. Henrik meggyilkolása 376 A tan és a hatalom belső ellentmondásai 1589-1607 Bevezetés 381 Egyházi-politikai elmélet 382 A tan ellenzéke 387 V. Sixtus uralkodásának utolsó évei 391 VII. Orbán, XIV. Gergely, IV. Ince és az 1590. és 1591-es conclávék 401 VIII. Kelemen megválasztása és személye 405 IV. Henrik föloldozása 410 Frrara II. Alfonso idején 426 Ferrara meghódítása 426 Jezsuita mozgalmak 432 VIII. Kelemen politikai helyzete 445 V. Pál megválasztása és első intézkedése 451 Velencei bonyodalmak 454 A jezsuitakérdés megoldása 468 Befejezés 469 Ellenreformációk. Második korszak 1590-1630 Bevezetés 475 A katolikus restauráció haladása 1590-1617 A katolicizmus harcai Lengyelországban és a határos államokban 476 Svédországi kísérlet 480 Orosz kilátások 488 Belső mozgalmak Lengyelországban 489 Az ellenreformáció folytatása Németországban 493 A svájci nunciatura 504 A katolicizmus megújítása Franciaországban 506 Általános háború. A katolicizmus győzelmei 1617-1623 A háború kitörése 513 XV. Gergely 521 A katolicizmus általános terjeszkedése Csehország és az osztrák örökös tartományok 523 A birodalom és a pfalzi választói jog 527 Franciaország 530 Az egyesült Németalföld 532 Anglia helyzete 533 Missziók 537 Ellentétes politikai viszonyok. A katolicizmus újabb győzelmei 1623-1628 544 A svéd-mantuai háború. A fejlemények fordulata Bevezetés 557 A mantuai trónöröklés 558 VIII. Orbán 561 II. Ferdinánd császár hatalma 1629-ben 567 Tárgyalások Svédországgal. Fejedelmi gyűlés Regensburgban 569 Svéd háború. A pápa helyzete 573 A két vallás egyensúlyának helyreállítása 576 A római pápák a XVII. század közepén Urbino 585 Az egyházi állam eladósodása 588 Új családok alapítása 591 A castroi háború 596 X. Ince 602 VII. Sándor és IX. Kelemen 608 A római lakosság elemei 613 A pápák építkezése 617 Krisztina svéd királynő 622 Az állam és az egyház kormányzása 635 A jezsuiták a XVII. század közepén 645 Jansenisták 650 A római udvar álláspontja a két párttal szemben 657 A pápaság kapcsolata a világi hatalommal 660 Későbbi korok Bevezetés 665 XIV. Lajos és XI. Ince 667 Spanyol örökösödés 672 Megváltozott világhelyzet. Belső nyugtalanságok. A jezsuiták felfüggesztése 678 II. József 690 Forradalom 691 Napóleon kora 694 A restauráció 698 Az egyház és az egyházi állam IX. Pius alatt 705 A vatikáni zsinat 723 Képek jegyzéke 743 Tartalomjegyzék 747