A pápák a zsidók ellen

A római egyházfő az ezredfordulón önvizsgálatra szólította föl a katolikus világot, és jó példával járt elöl, amikor egyháza nevében bocsánatot kért mindazokért a bűnökért, melyeket a zsidósággal szemben elkövettek. Szándékainak komolyságát jelzi, hogy David I. Kertzer, az ismert történész, a Brown Egyetem társadalomtudományi, kultúrantropológiai és italianisztikai tanszékének professzora az elsők között léphetett be a Vatikán titkos archívumába, és juthatott hozzá eddig szigorúan zárt dokumentumokhoz. Kertzer kutatásainak eredménye ez a megdöbbentő leleplezésekkel teli kötet, amely a XIX. század elejétől a második világháború kitöréséig követi nyomon az újkori antiszemitizmus kialakulását. A könyv a levéltári anyagok mellé korabeli könyveket és hírlapokat, politikai gyűléseken elhangzott beszédeket és parlamenti hozzászólásokat sorakoztat fel. Olvashatunk erőszakkal megkeresztelt gyermekekről, szétszakított családokról, vérvádról, a Cion bölcsei-ről, a Dreyfus-ügyről, a nemzetietlen zsidó sajtó és a zsidó pénzvilág által vezérelt világuralmi összeesküvésről. Az olvasó szeme elé tárul az a kísértetiesen ismétlődő forgatókönyv, amely a régi, középkori előítéletektől egyenesen vezetett a modern antiszemita mozgalmakhoz, majd a zsidóság kiirtására tett náci kísérlethez. II. János Pál új utat törő elődei, XXIII. János és VI. Pál nyomdokain haladva az emberiség egységére helyezte a hangsúlyt. 2001. szeptember 11. után pedig minden eddiginél időszerűbb kérdés, hogy a vallást ne lehessen más emberek elleni gyűlöletkeltésre felhasználni. A pápák a zsidók ellen megrendítően aktuális Magyarországon is, hiszen a benne leírt antiszemita gondolatok, politikai irányzatok és ideológiák - sajnos - részei a mai magyar közgondolkodásnak.