A papagájok tenyésztése, keltetése és kézzel felnevelése

Már gyermekkoromban vonzódtam a papagájokhoz, a természet e csodálatos teremtményeihez. Sajnos ez igen hosszú ideig csak álom maradt az anyagiak miatt. Nálam a papagájok szeretete a nagy Sándor-papagájtól kezdődik és a csodálatos arákig tart. Fiatal koromban pótcselekvésként zebrapinttyel kezdtem. Ezt követték a kanári madarak. A Kossuth rádió szignálját magnóra vettem, ezt játszottam madaraimnak, amit tökéletesen megtanultak. Gondoljon bele az olvasó, amikor idegen érkezett hozzánk milyen mulatságos volt. Ezután 1980-ban sikerült első jákó papagájomat beszerezni. Saját behozatalból származott, Ingolstadtból érkezett 4 db vörös lóri társaságában. (Megjegyzem, akkor a Washingtoni Egyezmény még nem létezett.) Kokónak kereszteltem el. A mai napig állományom oszlopos tagja, mintegy madárház főnök. Többi madaramat nevén szólítva osztogatja parancsait. A kitartó munka és állandó fejlesztés eredményeként ma közel 70 db-os állománnyal rendelkezem. A jákó keltetésében és kézzel nevelésében élen járva a mai napig is szinte folyamatosan van szelíd fiókám. Ajánlom ezt a könyvet minden papagájbarátnak és azoknak, akik akárcsak én, nehezen találnak lényeges információt a papagájok keltetéséről és a kézből való felnevelés lehetőségeiről. Általános információkat tartalmaz, amelyek egy meghatározott faj felneveléséhez talán nem kielégítők, és ezért szükségessé válhat a faj egyik tenyésztőjével felvenni a kapcsolatot. A könyv rendeltetése, hogy áttekintést nyújtson arról, milyen részletes ismeretekkel kell rendelkezni egy papagájtenyésztőnek, és miről kellene előzetesen többet megtudnia, ha fejébe vette, hogy maga fogja felnevelni az állatot. Ez a könyv a teljesség igénye nélkül biztosít nevelési alapismereteket és irányelveket ad, a gyakorlati a madártenyésztéshez és fiókaneveléshez. Budapest, 2002. Május Nagy Péter