A nyelvtechnológia /és/ alkalmazásai

Már az előszóban el kell magyaráznunk, hogy mi is az a zárójeles és szócska a könyv címében. Ebben a kis kötetben arról olvashatunk elsősorban, hogy mi a nyelvtechnológia, és hogy mire használják a mai számítógépes alkalmazásokban az elért eredményeket. Ahhoz azonban, hogy az alkalmazások alapvető működési módját megismerjük, minimális ismereteket kell adni a számítógépes nyelvleírásról. Ha az alapokat kimerítően tárgyalnánk, valóban jogos volna A nyelvtechnológia és alkalmazásai cím. Ám mivel nem ezek az alapismeretek alkotják a legfőbb mondandót, hanem az alkalmazások, felmerült, hogy mégis A nyelvtechnológia alkalmazásai címet volna okosabb használni. Azonban, hogy ne vezessük félre mégsem a kedves Olvasót, mindkét címet meghagytuk, és kissé formalista módon ennek kifejezésére az opcionalitást - azaz a szabadon választhatóságot - jelző zárójel használatához folyamodtunk. Alapvetően írott szövegek nyelvtechnológiai alkalmazásaival foglalkozunk a könyvben, tehát a szélesebb körben vett nyelv-definícióhoz tartozó beszéddel kapcsolatos számítógépes kutatásokra, azaz a beszédtechnológiának nevezett tudományág eredményeire nem lesz módunk kitérni. Nem lesz szó továbbá a fontos, de nagyobb terjedelmet igénylő alapkutatások részleteiről, melyek nagyon sok irányban elindultak az utóbbi évtizedekben. Ugyanezen okokból nem lesz szó az informatikai megoldások részleteiről sem. Az érdeklődők számára ehhez igyekszünk a könyv végén összefoglalni az általunk legjobbnak tartott - és a tudományág jellegéből adódóan elsődlegesen angol nyelvű - szakirodalmat. Megpróbáltuk a könyvben szereplő ismereteket könnyen olvashatóra fogalmazni, ezért a szöveget megszakító, a szakirodalomra vonatkozó közvetlen utalásokat sem használtunk. A felhasznált irodalomról az utolsó fejezetben adunk információt. Célunk összességében általános ismeretek közlése, méghozzá azokról az alkalmazásokról, melyekkel a felhasználó napi munkája közben maga is találkozhat. így történhetett meg, hogy kimaradtak olyan témakörök, melyek kutatása ugyan gőzerővel folyik, de a napi szövegkezelés szintjén nincs még komoly gyakorlati alkalmazásuk (pl. emberi nyelven folytatott dialógusrendszerek). Időnként kitértünk a magyar nyelvtechnológiai eszközök megvalósításakor jelentkező, tehát elsősorban a magyar nyelvvel kapcsolatos problémákra, melyektől azt reméljük, hogy az Olvasó könnyebben alkot képet a terület általános nehézségeiről is. Tartalom Előszó 7 A nyelvtechnológia fogalma 9 A számítógépes nyelvleírás 17 Helyesírás-ellenőrzés 29 A keresőprogramok nyelvi támogatása 49 Szótárprogramok és megértéstámogatás 61 Gépi fordítás 73 Felhasznált irodalom 80