A nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés alapjai és módszerei az iparban

TARTALOM Bevezetésd 9 A műszaki forradalom és a tudományos műszaki együttműködés alapjai 13 Korunk műszaki-technikai forradalmának általános jellemzése 14 A nemzetgazdaságok szakosodásai és integrációs törekvései 16 A műszaki tudományok fejlődési irányai 21 A tudományos-műszaki együttműködés szükségessége, lehetőségei és korlátai 26 A tudományos-műszaki együttműködés társadalmi-gazdasági sajátosságai 31 A tudományos-műszaki együttműködés megjelenési formái 33 A megalapozó jellegű tudományos háttér színvonalának emelése 35 A magas színvonalú tudományos háttér hasznosítása 38 Az eltérő jellegű tudományos háttér problémája 42 A tudományos-műszaki együttműködés értelmezése és intézményi rendszere 43 Értelmezési és intézményi rendszer a szocialista viszonylatokban 44 Értelmezési és intézményi rendszer a fejlődő viszonylatokban 48 Értelmezési és intézményi rendszer a fejlett tőkés viszonylatokban 50 A tudományos prognosztika és a tudományos-műszaki együttműködés 52 A tudományos-műszaki együttműködés viszonylati kapcsolatai 55 Szocialista-fejlődő viszonylati kapcsolódás 58 Szocialista-tőkés viszonylati kapcsolódás 59 Fejlődő-fejlett tőkés viszonylati kapcsolódás 60 Viszonylati áttételezések 62 A politikai kapcsolatok hatása a tudományos-műszaki együttműködésre 63 A tudományos-műszaki együttműködés belső sajátosságai 68 A tudományos-műszaki együttműködés összefüggése a tudomány fejlődésével 68 Az integrációs törekvések hatása 71 A szocialista gazdasági tervezés összefüggése a tudományos-műszaki együttműködéssel 74 A tudományos-műszaki együttműködés összefüggése a gyártásszakosítással és a kooperációval 78 A tudományos-műszaki együttműködés hatása a külkereskedelemre 80 Az emberi tényezők mint a tudományos-műszaki együttműködés feltételei 83 A tudományos-műszaki együttműködés az irodafejlesztésben 85 A tudományos-műszaki együttműködés szerepe az alap- és az alkalmazott kutatásban 86 A tudományos-műszaki együttműködés szerepe a gyártmány- és gyártásfejlesztésben 90 A tudományos-műszaki együttműködés és a szabványosítás 95 A tudományos-műszaki együttműködés jellege az egyes iparágakban 97 A tudományos-műszaki együttműködés sajátosságai a kitermelő iparban 97 A tudományos-műszaki együttműködés sajátosságai a feldolgozó iparban 999 A tudományos-műszaki együttműködés sajátosságai a szolgáltató iparban 100 A tudományos-műszaki együttműködés szerepe a környezetvédelemben 103 A tudományos-műszaki együttműködés és az iparfejlesztés viszonya 105 A tudományos-műszaki együttműködés mint a gazdasági hatékonyság eszköze 106 A tudományos-műszaki együttműködés módszerei 109 A megoldandó tudományos-műszaki feladat meghatározása 109 A tudományos-műszaki együttműködési igény meghatározása 112 Az adott célhoz kapcsolódó tudományos-műszaki együttműködési formák 114 Írásos kapcsolatok 115 Személyes kapcsolatok 116 Munkakapcsolatok 117 A szellemi termékek vétele 118 A partnerkapcsolatok, érdekeltségi viszonyok kialakítása 120 A realizálási szakaszok és sajátosságaik 124 A tudományos-műszaki együttműködést akadályozó tényezők feltárása és a problémák megoldása 130 A tudományos-műszaki együttműködés eredményeinek értékelési módszere 137 Összefoglaló áttekintés 143 A K+F szükségletek keletkezése 143 A gazdasági növekedés és technikai fejlődés 144 A tudományos-műszaki együttműködés összhangja a gazdasági környezettel 145 A technika növekedést szabályozó szerepe 146 A hosszú távú tervezés technikai aspektusa 146 Az ágazati egyensúly követelménye 147 A tudományos-műszaki együttműködés és a termelés kölcsönhatása 148 A működő technika viszonylagos fejlettsége 149 A tudományos-műszaki haladás és az együttműködés meggyorsítása 150 A munka hatékonysága mint követelmény 151 Függelék - A tudományos-műszaki együttműködés néhány hazai eredménye 152 Összefoglaló adatok 153 Részletes adatok 158 Esettanulmányok 171 Irodalomjegyzék 215