A nappal születése

FÜLSZÖVEG Sokatmondó tény, hogy az irodalmi Nobel-díjak kitüntetettjei között mennyi újgörög költő nevével találkozunk az utóbbi években, évtizedekben. Egy kis nép lírájának egészen különös virágzását bizonyítja ez, olyan kivirágzást, mely nem mindennapi a huszadik század irodalomtörténetében. Az a sajátos dikciójú, áradó modern versbeszéd, melyben a görög klasszikus örökség s az Égei-partvidék földrajzi atmoszférájának, geológiájának, vegetációjának, településeinek tájelemei ötvöződnek, éppúgy jellemző Elitiszre, mint a "triász" másik két tagjának, a szintén Nobel-díjas Szeferisznek s a Nemzetközi Lenin-békedíjas Ritszosznak munkásságára. Nagy pályatársaitól persze meg is különbözteti sok minden, így különleges biblikus ihletése, mely a klasszikus görög mitológia elemeit bizánci keresztény motívumokkal elegyíti, vagy akár versszerkesztésének nagyon is sajátos szürrealizmusa. Poémája, a Méltó talán legjelentősebb munkája, himnusz a mindenséghez, magasztalása minden szépségnek és fájdalomnak, természetnek, szerelemnek, csillagképnek, súlyos emberi létnek és súlyos angyaloknak - az egész, kicsi és nagy teremtésnek.