A művészet története: A legújabb irányzatok

A művészet története sorozat ezzel a tizenhatodik, a huszadik század legfrissebb irányzatainak szentelt kötettel zárul. A második világháború végleg eltemette azt a régi elképzelést, miszerint a progresszió folytonos haladás az erkölcsi és anyagi tökéletesedés felé. A háborúk, a népirtások, a technika önkényuralma, a természet pusztítása megrendítették a nyugati gondolkodást, és nyugtalanságot váltottak ki a művészekben. A nyugati művészet központja Párizsból New Yorkba tevődött át, s hatása, hatékonysága a médiumokon keresztül nőtt, miközben a jellege változott. Az utóbbi évtizedek művészetében láthatjuk, hogy nem létezik egységes esztétikai irány, hanem különböző, egymásnak ellentmondó, és néha egymással lazán kapcsolódó irányzatok elszaporodása jellemző. Hol kötődik az új modernség kompromisszuma: az etikában vagy az üzletben? Talán abban a feszültségben rejlik a kortárs művészet létének igazsága, melyet ez a kérdés felvet? Idézhetnénk szerzőket, műveket: ,,Vásárolok, tehát vagyok..." (Barbara Kruger), ,,Mindenki művész...." (Joseph Beuys), ,, Mindenki híres lehet tizenöt percre..." (Andy Warhol). Az új műfajokból egy kis ízelítő: happening, performance, multimédiás environment. A kötet, melyet gazdag illusztrációs anyag kísér, segítséget nyújt az Olvasónak napjaink művészeti panorámájának megértéséhez. A kötetet alapos bibliográfia teszi teljessé, valamint a sorozat mind a tizenhat kötetének illusztráció-, illetve képjegyzéke, amely a szerzők és a címek felől is segít az illusztrációs anyag kezelésében.