A merchandising szerződés

Jogtudomány és közgazdaságtan (marketing), elmélet és gyakorlat karöltve vonul végig A merchandising szerződés című szakkönyvben. A kétarcúság abban mutatkozik meg, hogy a merchandising egyrészről jogintézménynek, egy sui generis, atipikus szerződésnek minősül, másrészt egy közgazdaságtanban használatos fogalom, gazdasági eszköz. Ez utóbbi közvetlenül a definitív alapokat követően kerül ismertetésre, a merchandising többek között elhelyezésre kerül a marketing-mix körében, górcső alá vesszük a polctükör fényében. A két szakterület találkozási pontja tipikusan a reklámjog, konkrétan egy-egy reklámfilm, tehát a marketing területe. A komplexitás nem csak a különböző tudományterületi érintettség miatt figyelhető meg, hanem már önmagában a jogi vetülete okán is. A jogi minősítés című rész keretében ismerheti meg az olvasó a merchandising, mint a Ptk.-ban nem nevesített, relatíve új típusú szerződés helyét a szerződések általános rendszerén belül. A szerző elhatárolja az arculat-átviteli szerződést a használati jellegű, atipikus szerződésektől, áttekinti az alapügyletre épülő szerződéses struktúrát, felvázolja a normatív hátterét (beleértve a jogvédelmi rendszerét is), végül ismerteti a szabályozási lehetőségeket. De lege ferenda javaslat kerül megfogalmazásra, amely egy általános jelleggel alkalmazható fogalmi meghatározást eredményez, annak a jogrendszeren belüli helyének megjelölésével. A merchandising szerződés a ,,fair play" világában című részben szerepelnek a fő fogyasztóvédelmi és versenyjogi kapcsolódási pontok. A szerző minősíti az ,,influencer-ek" megjelenését is, miszerint valójában a merchandising jelenik meg új köntösben, vagyis új megnevezés alatt. Az olvasó nemzetközi kitekintést is kap, amely a globalizációval együtt járó gazdasági és társadalmi változások okán nélkülözhetetlen rész. Számtalan gyakorlati eset kerül feldolgozásra (bírósági döntések, versenytanácsi határozatok és Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleménye). A szerző konkrét példákkal fűszerezi a könyv tematikus egységeit. A kötetet főként vállalati jogtanácsosok, reklámszolgáltatók, sportjoggal, reklámjoggal, szerzői joggal, polgári joggal, cégjoggal foglalkozó ügyvédek, jogászok, ügyvezetők, joghallgatók, egyetemi oktatók és a marketing, reklámozás, illetve a kereskedelmi ügyletek iránt érdeklődő szakemberek számára ajánljuk.