A magyar századforduló 1896-1914

A kötetünkben tárgyalt két évtized - a századforduló ideje - Magyarországon a dinamikus fejlődés, a gazdasági fellendülés időszaka volt, s ez a képző- és iparművészetben ugyanolyan virágkort tett lehetővé, mint az építészetben. Szorosan összefüggött a kor legmodernebb európai stílusirányzatával, a szecesszióval, amelyet elsősorban Bécs közelsége ihletett, de az angol iparművészeti mozgalom éppúgy hatott rá, mint a legújabb müncheni törekvések. Eközben a művészet minden ágában keresték a sajátosan magyar stílust, a közeli és távoli gyökereket - népművészetben és a keleti kultúrákban. Ezekből a különböző inspirációkból jött létre a millennium kapcsán, világkiállítások és nemzetközi kiállítások eseményeihez kapcsolódva számos épület és iparművészeti alkotás. A századforduló magyar művészetének színes összképe mindenekelőtt Lechner Ödön és Lajta Béla munkásságának, nagy festőegyéniségek, mint Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József és Vaszary János, valamint néhány nagybányai festő és a gödöllői művészcsoport bemutatása révén válik teljessé. A gazdagon illusztrált tanulmánykötet művészettörténészek - Eri Gyöngyi és Jobbágyi Zsuzsanna, Németh Lajos, az ELTE művészettörténeti tanszékének volt professzora, és Sármány-Parsons Ilona valamint a történész Berend T. Iván közös munkája.