A magyar pénzverés kezdete

Magyarországon a 10. század végére a központi hatalom, szolgáltatásra kötelezett falvak, árutermelés, majd később a pénzben fizetendő adó kialakulása szükségessé tette az önálló magyar pénzverést. Pénzünk a nyugat-európai denárrendszerhez igazodott, közvetlen példaadója Regensburg volt. István király kiváló minőségű pénzei a nemzetközi forgalomban is részt vettek. Azonnali megjelenésük Skandináviában arra utal, hogy a magyarok és a vikingek közötti kereskedelem a 10. századig, esetleg még korábbra nyúlik vissza. A magyar pénzverés kezdetéről nem egységesek a nézetek. A téma nemzetközi jelentőségét bizonyítja, hogy több ország kutatói is polemizálnak e tárgyban. 1968-ban Dél-Magyarországon, Nagyharsány községben a magyar pénzverés szempontjából kulcslelet került elő: negyven darab olyan pénz, melyet István király első típusú denáraként lehetett meghatározni. Így az eddig István egyetlen pénztípusának vélt Stephanus Rex és Regia Civitas feliratú dénár (vagy obulus?) a leletelemzések alapján a 11. század második évtizedére keltezhető. A könyvet záró katalógus leírja mind az eredeti érmek típusait, mint az elérhető utánvereteket. A numizmatika területén világszerte elismert szerző munkája nyomán a magyar pénzverés kezdetéről az eddiginél jóval árnyaltabb, egyszersmind színesebb, érdekesebb kép tárul az olvasó elé.