A magyar konstruktivizmus (stílusok-korszakok)

Az Ünnepi Könyvhétre megjelent tartalmas kötet első részében stílus-és korszaktörténeti bevezetőt találunk, amelyben a fogalmak, irányzatok, az időbeliség tisztázása történik. A második, a Művek és műhelyek a magyar mozgalom indulását, történetét, meghatározó személyiségeit (Kassák, Bortnyik, Uitz, Kállai, Moholy-Nagy, stb.) munkásságát, kapcsolódásukat a Bauhaushoz számos izgalmas, érdekes alkotás fotójával, reprodukciójával illusztrálva mutatja be. A mi korunk a konstrukció jegyében született, s így magától értetődő, hogy a bennünket kifejező művészet csakis a konstruktív művészet lehet Szép az, ami tökéletes, és tökéletes az, ami hivatásának a lehető legjobban megfelel - írja Kassák 1926-ban a bécsi korszak lezárásaként, új korszak indítójaként számon tartott esszéjében. A húszas évek közepén tapasztalható gazdasági fellendülés teret adott az új építészet alkotásainak, a lakóteleptől kezdve bizonyíték arra, hogy lehet jó épületeket tervezni zöldfelülettel, meghatározott keretek között is magánvillákon át a társadalmi szervezetek székházáig. Ez a korszak a formatervezés kezdete, számos, ma is (ma újra) korszerű tárggyal, bútorral. Ez az időszak a kereskedelmi grafika nívós korszaka is, kiváló plakátokkal, borítótervekkel. A kötet negyedik fejezete Kisugárzás és újrakezdés a második világháborút előrejelző évek eseményeit, az új irányzatok szürrealizmus, kinetizmus és op-art megszületését, a konstruktivizmusra és a konstruktivista művészekre gyakorolt kölcsönös hatásukat, valamint a magyar neoavantgárdot mutatja be. A kötetet alapos jegyzet- és mutató apparátus egészíti ki.