A magyar ember - A Kárpát-medencei magyarság ember-története I-II.

A biológus szerző előbb bejárta a nagyvilágot, megismerte és megírta a Föld népeinek történetét, majd szűkítve a kört fölkereste a magyar nép őshazáját és közreadta a magyar nép őstörténetét és kultúráját feldolgozó könyvét. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének antropológusaként számos hazai ásatáson vett részt, a csontmaradványok vizsgálatával megismerte a Kárpát-medence hajdani lakosságát. Tudását megosztotta a fiatal generációkkal, harmincöt éve oktatja egyetemen mindazt, amit a Föld népiről és a magyarság eredetéről és kultúrájáról tudni érdemes. Sok évtizedes kutatás és előtanulmány után fogott hozzá a legszebb témához, amire egész életén át készült: milyen a magyar ember? Ez a kérdés - jogosan - mindig is izgatta az embereket. Először 1938-ban Bartucz Lajos professzor tollából jelent meg egy összefoglaló munka, "A magyar ember" címmel. Azóta majdnem hetven év telt el, a tudomány módszerei változtak, a szemléletmód is más lett. Kiszely István fölhasználta mindazt, amit a modern biológia, azon belül is a genetika nyújtott és megkísérelt válaszolni a nagy kérdésre: milyenek vagyunk mi, magyarok? A kötet a biológus szemével tájegységenként tárgyalja a Kárpát-medence lakóinak jellegzetességeit; külső jegyeit, élettani és genetikai tulajdonságait, ahol ez lehetséges, ott az eredetet is. A kötetben szereplő megvizsgált emberek száma olyan nagy, hogy ilyen alaposan a világ egyetlen népét sem jellemezték. Különösen nagy hangsúlyt helyez a szerző az elszakított területekre, a Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélyre, Délvidékre és az Őrvidékre. A kötet alap- és forrásmunka, a magyar antropológia régi adósságát törleszti. Ezután bárki és bármilyen céllal foglalkozik a magyarsággal, ezt a munkát nem kerülheti meg