A magyar bortermelő lelki alkata

Előszó Szekfű Gyula munkája a magyar bortermelő lelki akaratáról 1922-ben jelent meg először és utoljára. Kétségtelen, hogy ennek az időszaknak a jelentős részében - 1945 és 1990 között -- sem Szekfű, sem a borkultúra, sőt, sajnos még maga a magyarságtudat sem volt túl elfogadott és támogatott hazánkban. Szerencsére az utóbbi évtized sokat változtatott ezen. Ezért is éreztük úgy, hogy érdemes szorgalmazni és támogatni ennek a műnek az újbóli megjelentetését. Szekfű egy gazdaságtörténeti mű keretei között fejti ki néplélektani és történeti szempontokat érvényesítő gondolatait. Véleményem szerint mégis leginkább a feltámadó borkultúra rajongói forgatják majd nagy érdeklődéssel e könyvet, mert bármilyen összetett is ez a mű, Szekfű szavai szerint ,,elsősorban bortermelő szakköreink olvashatják érdeklődéssel". A magyar bortermelés történetét a 18. század végétől kezdve mutatja be a mai olvasó számára - nem minden tanulság nélkül. A helyzet ugyanis sok mindenben hasonló a maival. Akkor is úgy véltük, hogy termékeink minőségük alapján a világ élvonalába tartoznak, ám azt a világ nem hajlandó elismerni, a pannon medence borkultúrájáról nem vesz tudomást. Vélekedésünkben minden bizonnyal sok az igazság, azonban a kialakult helyzetért semmiképpen nem a világ a hibás. A történettudós elemzési kísérletének tanulsága ma is teljes egészében aktuális: a világ elismerését csakis komoly erőfeszítésekkel lehet kivívni. Egy dolog tisztán kiviláglik a műből: a magyar nép borivó nemzet volt, annak minden nyilvánvaló jelentésével és következményével együtt. Igen sajnálatos, hogy történelmünk úgynevezett szocialista korszakában kivívtunk magunknak egy dobogós helyezést a tömény italok fogyasztásának világranglistáján. Nem kell különösebben részleteznünk, mennyire el térő a pálinkaivók és a borivók habitusa, lelki alkata. A magyarországi borkultúra a polgári életforma része volt, amelyet sajnos a Kádár-korszak évtizedei - talán nem véletlenül - szinte nyomtalanul eltüntettek Vissza Tartalom Bevezető (Kovács Tibor) 5 Tartalom 7 Előszó 11 Probléma és fogalmak 13 A magyar bortermelés külső tényezői 32 Belső tényező: a termelő lelki alkata 44 Adatok a termelő lelki alkata ismeretéhez 67 A 19. század első fele. Széchenyi és Wesselényi 67 Az abszolutizmus korában. Szemere Bertalan 77 A kiegyezés korszakában 84 Az eredmények 93 Kupa László: Történettudomány és/vagy történetpolitika (Széljegyzetek egy majdnem elfelejtett Szekfű-tanulmány margójára) 99 Képek jegyzéke 1/a-d. ábra: Szirmay Antal nevezetes könyvének címlapja, Mátyássy daljával és a beköszöntővel (1810) 49 2. ábra: Carolus (Kari) Pfahler latin nyelvű munkájának címlapja (1820), amelyben adatok találhatóak a bortermelés úrbéri viszonyaira 50 3. ábra: 1828-ban adták ki német nyelven Kassán J. Mohi - A. G. Laszgallner könyvét a tokaji borvidékről 51 4. ábra: A magyar borászat egykori szakértőjének egyik első munkája (1831), amely németül is megjelent 52 5. ábra: Schams Ferenc kétkötetes német nyelvű műve (Ungarns Weinbau , 1832, 1833), amelynek végén néhány rajzos ábrát is felfedezhetünk 53 6. ábra: Szőlőoltási tanácsadás - ábrák formájában (Schams Ferenc Ungarns Weinbau című könyvéből, 1833) 54 7. ábra: Szőlőművelési eszközök - metsző kések és kapák (Schams Ferenc Ungarns Weinbau című könyvéből, 1832) 55 8. ábra: Schams Ferenc neve feltüntetése nélkül megjelentetett munkája (Kritikai vizsgálódások, 1834), amely Széchenyi vagy Wesselényi módjára az egykori hazai bortermelés visszásságait tűzi tollhegyre 56 9. ábra: Schams kísérelte meg kiadni az első magyarországi magyar nyelvű szőlészeti-borászati folyóiratot. A hosszú című periodika (1836) azonban egyetlen szám után ,,kimúlt" 57 10. ábra: Szemere Bertalan nyugati emigrációjában ,,borkereskedésre vetemedett". A problémákról Párizsban angol nyelvű könyvet jelentetett meg (1861) 58 11. ábra: A magyar borászatnak majd egy évszázadon át legfőbb ismereti forrása a Gyürky Antal által 1858-ban alapított Borászati Lapok 59 12. ábra: A Borászati Lapok első kiadásának egy oldala 60 13. ábra: A Borászati Lapok 1859. március 6-i száma (benne Gyürky cikke az ,,angol borkereskedésről") 61 14. ábra: A Borászati Lapok 1860. április 18-i száma, benne a nevezetes Széchenyi-nekrológ 62 15. ábra: A Borászati Lapok 1896. április 5-i számának címlapja (benne Kovácsi Miklós István figyelmet érdemlő cikke a magyar borok amerikai kiviteléről) 63 16. ábra: Hirdetési oldal a Borászati Lapok 1913. február 16-i számában 64