A lét hasítása (vádiratversfolyó)

Varecza László - a szombathelyi utcák fehér leples, önjelölt szentje és egykori elismert matematikusa - A lét hasítása című kötetében az emberi létezés legmélyebb, fájdalmas törésvonalait veszi górcső alá a rá jellemző, kompromisszumot nem ismerő stílusban. A címadó ,,hasítás" kifejezés egyszerre hordoz filozófiai és pszichiátriai áthallásokat: utal a tudat és a valóság fájdalmas kettéhasadására, az egyén elszigetelődésére, valamint a normális világ és a téboly közötti vékony határvonalra. A kötetben Varecza dühödt, monoton ritmusú prózaverseken és kaotikus kiáltványokon keresztül ostorozza az őt ,,magánzárkára" és elmegyógyintézetre ítélő ,,gyilkos magyar államot". A szerző saját sorsát és elméjének darabokra hullását egyfajta kozmikus tragédiaként ábrázolja, ahol a lét elviselhetetlen nehézsége elől csak a szentté válás és a prófétai düh nyújthat menedéket. A kötet a Varecza-életmű egyik leginkább filozofikus hangvételű, mégis mélyen felkavaró darabja, amely kíméletlen őszinteséggel mutatja be a kitaszítottság és a belső magány legmélyebb stádiumait.