A kínai alkotmány

Kína hagyományos jogi kultúrája jelentősen eltér a nyugatitól, ugyanakkor a 20. században komoly erőfeszítések történtek arra, hogy a kínai jogot a kínai sajátosságokat figyelembe véve modernizálják, s közelítsék a nyugati jogrendszerekhez. Ezen erőfeszítések egyik célja az volt, hogy Kína alkotmányos állammá váljék. Az alkotmányos berendezkedés kiépítése több mint száz éve tart, s a folyamat a mai napig zajlik. A reform és nyitás politikájának 1978-as meghirdetése után végképp egyértelművé vált, hogy kiszámítható, modern jogrendszer nélkül nem lehet a gazdaságot modernizálni, Kínát sikeressé tenni. Ehhez pedig szükség van egy korszerű alkotmányra, illetve az alkotmányos szabályok betartására és betartatására. A hagyományok és a politikai rendszer jellegzetességei azonban azt eredményezik, hogy Kínában az alkotmányosságot is másképp értelmezik, mint ahogy az a nyugati világban megszokott. Magyarországon a világ legnépesebb államának jogrendszere szinte teljesen ismeretlen, noha Kína növekvő globális befolyása elengedhetetlenné teszi, hogy az ország működését meghatározó legfontosabb alapelveket és normákat megismerhessük. A jelen kötet az első magyar nyelvű munka, amely a kínai alkotmánnyal foglalkozik arra vállalkozik, hogy az olvasókat megismertesse a kínai alkotmány és alkotmányosság történetével, fejlődésével, sajátosságaival, egyes problémás kérdéseivel. A sinológusok és jogászok által írt tanulmányok mellett a kötet tartalmazza a Kínai Népköztársaság jelenleg hatályos alkotmányának hiteles fordítását is, így elsőként teszi elérhetőé magyarul a legfontosabb kínai törvény szövegét. A könyvet nemcsak jogászok forgathatják haszonnal, hanem azok is, akik a modern kínai történelem, politika, társadalom iránt érdeklődnek, hiszen az alkotmányos fejlődés mindig követi azokat a változásokat, amelyek az adott országban végbemennek. S manapság a Kínában végbemenő változásoknál aligha vannak fontosabbak a világon.