A kereszténység mint misztikus tény és az ókor misztériumai - Misztika az újkori szellemi élet hajnalán és viszonya a modern világnézethez

A cím a könyv speciális jellegére kívánt utalni. Nemcsak a kereszténység misztikus tartalmának történelmi leírását kíséreltük meg benne, hanem a kereszténységnek misztikus szemléletébol való létrejöttét kívántuk leírni. Úgy gondoltuk, hogy e keletkezés során olyan szellemi tények hatottak, amelyek csak ilyen szemlélettel vehetok észre. Csak a könyv tartalma bizonyíthatja, hogy a szerzo nem a szigorú tudományos fejtegetést mellozo bizonytalan érzelmi megismerés beállítottságát nevezi misztikus-nak. E könyv értelmében a misztika szót olyan szellemi tény leírására használjuk, amelynek lényegét csak akkor ismerhetjük meg, ha megismerésünket a szellemi élet forrásaiból merítjük. Aki az ilyen forrásból meríto megismerést elutasítja, az nem tudja megközelíteni e könyv tartalmát. A kereszténység tartalmát, mint a misztikát, itt a misztikának megfeleloen írjuk le. Ehhez csak az tud kapcsolódni, aki a misztikát úgy értelmezi, hogy benn ugyanolyan világosság uralkodhat, mint a természettudományos összefüggések helyes leírásában. Mert nemcsak az írás tartalma fontos, hanem mindenekelott az, hogy milyen megismerési módszer alapján fejtünk ki valamit. Ezt a könyvet csak az fogadja el, aki elismeri, hogy korunk csodálatraméltó természetismeretének igazi értékelése összeegyeztetheto a valódi misztikával. A könyv második részében Steinernek az újkori misztikusokról szóló muvét találjuk, ahol többek között szó esik Eckhart Mesterrol, Agrippa von Nettesheimrol, Paracelsusról, Jacob Böhmérol, Giordano Brunoról és Angelus Silesiusról történelmi, illetve szellemi vonatkozásokban. Szinopszis: Az antropozófia atyja ebben a kötetében a kereszténység fogalmait, jelentőségét, misztériumait magyarázza a könyv egyik részében, a másik részben megismerhetjük a "Misztika az újkori szellemi élet hajnalán és viszonya a modern világnézethez" című írását. Ez utóbbiban a misztika olyan nagy alakjairól ír, mint Eckart mester, Agrippa von Nettesheim, Paracelsus, Jacob Böhme és mások.