A kereső

Vékony kötetet tart kezében az olvasó, de ha elindul a versek útján, gazdag, sokszínű világba kerül. Igazi női érzékenység, kiérlelt gondolkodás, intelligencia és műveltség méri fel ezekben a finoman megformált versekben a világot, az élet egy-egy szeletét, külső, belső valóságunkat. A szerzőnek sikerült egyensúlyt találnia a modern költői megszólalás egymással harcban vagy áthatolhatatlan elkülönültségben élő sokféle irányzata között. Újító és hagyományba illeszkedő egyszerre, és éppen ebben eredeti és egyéni. Verseinek talán legvarázslatosabb vonása a magyar költészetben szokatlanul következetes tömörség. Megvalósulásai annak az alkotásmódnak, amelyet maga így jellemez: ,,az unott jelzőket / lefaragva a főnevek elől /... egyetlen pillanattá szűkülne / ami csak hosszan mondható." (Irigyelve a festészetet) Egyúttal szép igazolásai annak a Mészöly Miklós által megfogalmazott gondolatnak, hogy ,,ami sűrűbb, igazabb". A tömörség és benne, általa a szavak súlyának megnövekedése, a szigorú, tiszta szerkezet Somkuti Gabriella költészetében valóban a hitelesség formanyelve, a végső lényegükre tisztázódott érzések, gondolatok, kiérlelt, művészi megjelenítésére. A szűkszavú gondolatgazdagságot egyéni képteremtése, nyelvi fantáziája is szolgálja. Költői erejét mutatja, ahogyan mindennapi életünkből vett képei versbeli átlényegülésükkel elvezetnek a közvetlen szavakkal már meg nem nevezhető felismerésekig, a látványtól a lényegig, az érzékelhetőtől a transzcendensig.