A jeruzsálemi latin királyság rövid tündöklése és hosszú haldoklása

Jeruzsálem ma is szinte minden nap szerepel a napi hírekben, mert bár a három egyistenhívő vallás, a zsidó, a keresztény és a muzulmán szent városa, falai között lakosai egymást ölik. De a történelem a tanú rá, hogy Jeruzsálem birtoklásáért a harc már több ezer éve tart... 1099. július 17-e sarkalatos dátum Jeruzsálem középkori történetében. A muzulmánok által szívósan védett és jól megerősített várost ezen a napon vették birtokukba Godefroy de Bouillon lotaringiai herceg vezetése alatt az egyesített európai keresztes hadak. 1100 szeptemberében, egy évvel a mindkét részről sok áldozatot kívánó győzelem után meghalt a győztes hadvezér, aki nem akart aranykoronát viselni ott, ahol a Názáreti Jézust tövissel koronázták meg... Az elmúlt ötven esztendőben a keresztes hadjáratok témáját kerülni kellett Magyarországon, vagy csak negatív véleményt lehetett róla publikálni. De az Agapé által megjelentetett Keresztes hadjáratok című könyvünk kapcsán - melyet az olvasóközönség szívesen fogadott - elhangzott több olyan vélemény, hogy a keresztes háborúk bemutatása után jó lenne részletesebben érzékeltetni, hogy mik lehettek az annyi áldozattal megalapított Jeruzsálemi Latin Királyság rövid tündöklésének és lassú romlásának, majd végső bukásának belső okai vagy külső előidézői. Jelen könyvünk ezekre a kérdésekre keresi a választ.