A jelenségek univerzális kapcsolódása

Szádeczky-Kardoss Elemér könyve elején leírja az anyag- és energiaáramlások néven rendezett ankétok történetét. Ezek a tudományos összejövetelek azzal a céllal szerveződtek, hogy kialakítsák a földtudományoknak egy egységes keretű tárgyalását. Ezek az ankétok képezték a kiindulópontját a szerző által létesített - általános cikluselméletnek nevezett - gondolatláncnak. A szerző ezt a földtudományokra vonatkozó egységbe foglalási törekvését az egész világ minden jelenségére igyekszik kiterjeszteni és a folyamatokat azok ciklitása (fejlődése, tetőzése és hanyatlása) alapján csoportosítja az egymásra hatásukat feltételezve egységes rendszerbe foglalja. Eddig ez elég megszokott kutatási módszer, hiszen minden folyamat vizsgálatánál először azt kérdezzük, hogy létezik-e és ha létezik, akkor milyen visszatérési jelleg ismerhető fel a jelenségben; utána pedig, hogy milyen más jelenségekkel kapcsolatos és jelentkezik-e azokban is ugyanolyan ciklicitás. A jelenségek összefüggésének ilyen alapú vizsgálata nagyon széles határok közötti egységesítést ígér. Az egyes szaktudományok határai is elmosódnak. Ez a széleskörűség csaknem filozófiai mélységeket takar. A szerző ebben az általánosításban a természettudományok jelenségei mellett kitér az emberi tevékenységgel kapcsolatos jelenségcsoportokra is, foglalkozik a tudomány, a művészet, a társadalom és a történelem folyamataiban fellelhető ritmusokkal, és megállapítja, hogy egy-egy jelenség ciklicitása függ a rendszer méreteitől, bonyolultsági fokától és ezen keresztül bizonyos osztályokba sorolható. Ezen az alapon egy rendkívül kiterjedt összefoglaló világképet igyekszik kialakítani. Vissza TARTALOM Bevezetés. A cikluselmélet kialakulása 13 Az Univerzum jelenségeinek egységesen kvantifikált összehasonlítása az ellentétekben való ciklusmozgás sebességeivel A mozgásrendszerek összefüggéseinek megjelenése az univerzális ciklusrelációban A tartós élet és a visszatükrözés, az ismeret bölcsője a Föld A geonómia a hiányzó láncszem az ismeretek egységes áttekintéséhez Kollektív geonómiai kutatás a Föld anyag- és energiaáramlási ankétjai és az MTA Geonómiai Tudományos Bizottsága keretében Az Univerzális ciklusreláció alaptételei 17 A jelenségek lényegének meghatározása sebességértékekkel A tartós anorganikus jelenségek sebesség szerinti elkülönülése a bilogaritmikus téridőkép 4 sávja alakjában; elektromágnesesség-sáv, egyszerű diszperzó-sáv, komplex diszperzió-sáv, részecske-sáv A 4 sáv kvantifikálja az alapvető mozgásformákat A téridőkép 41 nagyságrendje éa hierarchiaszintjei A tudományok rendszere a téridőképben A multidiszciplinaritás Kaotikus mozgások a sávközi tartományokban A mozgásformák pályái Átlépés a természettudományi jelenségekből a társadalomtudományaikba időléptékváltoztatással A tér- és időtengelyek komplex jelentése. Térgeometriai és relativitáselmélet 24 Az érzékelés redundanciája és antropomorf jellegének csapdái A tartós mozgásformák sebességeinek arányai A tér és idő jelenségeinek 3-as csoportjai A térgeometria fejlődése Euklidesztől a Hilbert-térig A Galilei- és a Lorentz-transzformáció A tömeg-energia ekvivalencia Idődilatáció és térkontrakció A Minkowski-világ Az általános relativitáselmélet és az inerciarendszerek Gravitációs kollapszus és a fekete lyuk Téridő-görbület és Hubble "törvény" A speciális relativitáselmélet kritikái Kölcsönhatás és rezonancia 32 A 4 fizikai kölcsönhatás Rezonancia és összemérhetőség Első ionizációs potenciál és a földfelszíni folyamatok A négyféle rezonancia Sajátfrekvencia és szabadságfok A rezonanciák megnyilvánulásai Rendszerelmélet. Hierarchiarendszerek 37 Bertalanffy rendszerelmélete A "stedy state" állapot Az automaták elmélete, a játékelmélet és a kibernetika kapcsolatai A rendszerelmélet a gyakorlatban A rendszerelmélet korlátai: zárt rendszer, tökéletes egyensúly A rendeződés fokozatai A 12 ciklusparaméter A méretezés pontossága Új ciklusok képződése és a megmaradási tételek. Játékelmélet. Információelmélet 43 Új ciklus képződése és minőségi átcsapás a rezonanciairányokban A B- és C-sáv közti átcsapást téreméretváltozás, illók felvétele, ill. leadása kíséri Égitestek és mesterséges rendszerek fejlődése sebességrezonanciával Katasztrófák és a játékmodellek a sávközti tartományokban A sztohasztikus és determinisztikus változások leírása trajektoriákkal A megmaradástörvények főleg idealizált zárt rendszerekre érvényesek Invariancia, kovariancia Visszacsatolás, automaták Hartley- és Shannon-formula Lamináris és turbulens áramlás, Reynolds-szám Matematika. Geometria. Absztrakciók 47 A zéró fogalma Matematikai műveletek és téridőképi függvényeik megjelenítése a tértengelyen pontokkal és görbékkel Hatványozás Geometriai testek megjelenítése 3 vagy több ponttal a tértengelyen Matematikai-geometriai és a közelítő transzcendentális absztrakció Valószínűségszámítás Nagy számok törvénye A véletlen és a nagyon bonyolult Fizikai mennyiségek. Dimenziók. Univerzális konstansok. Gravitáció 53 A cgs rendszer és az SI Dimenziók visszavezetése a térre és időre Kétparaméteres kifejezés alapja az 1g - 1cm3 közelítés Fizikai értékek és dimenziók irányegyenesei A mechanikai dimenziók kapcsolata az elektromágneses dimenziókkal Az irányegyenesek értelme Az univerzális állandók pontok az irányegyeneseken A gravitáció értelmezése Részecskék. Kvantumelmélet 60 Áttekintés a részecskén Spin és a kvantumszámok Kvantummechanika és kvantumelmélet Operátorok Paritás, izospin, ritkaság A térkvantum fogalma Rezgő és forgó térkvantum A forgó térkvantumcsomag a részecske A tömeg és mozgás A tömeget a térkvantum száma határozza meg Forgásszimmetrikus és oszlopos térkvantumkapcsolódás A részecskék térkvantumos modelljei Atommagmodellek Szubstruktúrák, szuperstruktúrák 71 Instanton vagy "Planck-tömeg" Planck-méret Planck-idő Az instanton az anyag ez idő szerint ismert legnagyobb koncentrációja Márföldi elmélete: gravitációs potenciál, gravitációs sebesség, maximális dinamikai hányados, a gravitációs tömeg, gravitációs kontrakció, a fény kettős természete Carr és Rees modellje A téridőkép továbbépítése Márföldi, ill. Paál szerint További elképzelések a mérhető Univerzum határain túl lévő jelenségekről A matematizálás csapdái Az elektromágneses rezégések. A-sáv 78 Az elektromágneses rezgések hullámhossz-frekvencia-kvantumenergia viszonyai Az elektromos és mágneses tér kapcsolatai, paraméterei Maxvell-egyenletek Elektromos áram, elektromos potenciál, elektromos polarizáció Dia-paraferromágnesesség Elektrolit Kondenzátor, akkumlátor, galvánelem Vezetők, szigetelők, félvezetők, tranzisztor Coulomb-törvény Az elektromágnesesség ciklusszemléleti értelmezése De Broglie-egyenletek Villamosgépek Rádió Mézer Lézer Elektroncső Holográfia Termika Fonon Rádióhullámok Tömeg, sűrűség, hőmérséklet. Plazma 88 A tömeg és sűrűség téridőképe Hő és hőmérséklet Plazma Szupravezetés Szuperfolyékonyság Kémizmus 93 A kémia atomszerkezeti alapfogalmai Az elemek téridőképi megjelenítése Vegyületgörbék A kémiai reakciók és a reakciósebesség Oldatok és kolloidok Az oldatok stabilitása Oldódás, kicsapódás Termodinamika. Az anyag állapotai 98 A termodinamikai absztrakciók: zárt rendszer, tökéletes egyensúly, entrópiatétel és hőhalál A 3 főtétel Fázisátalakulások Extenzív és intenzív tényezők Mechanikai, kémiai és hőenergia Termodinamikai valószínűség Entrópia és halmazállapot Fajhő Carnot-ciklus Poisson-egyenletek A víz egyik téridőképe Szilárdság A tárgyak téridőképei Az entrópia és a ciklusforgás egyensúlya Mechanika 107 Statika, kinetika, dinamika A newtoni axiómák ciklus értelmezése Vektormennyiségek, paralelogrammaszerkesztés Tömeg és súly Helyzeti és mozgási energia Mechanikai és hőenergia viszonya, gáztörvény, viriál-tétel Ingamozgás Hangtan Földtanulmányok 111 Biológiailag aktivált földi önszabályozó rendszer A C-sáv anorganikus komplex diszperziói Lemezes és finom-szálas rendszerek Az ősóceán ammóniumkarbonátos összetétele A tartós élet kozmikus valószínűsége A Föld speciális bolygó A B-C-sáv közti hidak: kémiai-, Stokes-, izosztatikus-híd A sávközti biológiai mozgástér Földövezetek-geoszférák Lemeztektonika, szubdukció, mélytengeri árkok Lepusztulás, lerakódás, mállás Földi légkör, földi erőterek Csillagászat. Kozmológia. Kozmogónia 120 A Naprendszer Forgások és keringések összefüggése a Naprendszerben Perturbációk Cassini- és Kirkwood-rések A Titius-Bode szabály Roché-határ Gáz disszipáció A Nap szerkezete Naptevékenység Napszél Magnetoszféra Hold, Merkur, Vénusz, Mars, Aszteroidák, Jupiter és holdjai Szaturnusz, Neptun, Uránusz, Plútó Üstökösök Termonukleáris energia Csillagfejlődés Szupernóvák Tejútrendszer Kvazárok Herzsprung-Russel diagram Pulzárok Rádiócsillagászat Nóvák Galaxishalmazok Anyaghiány é sa neutrínók Stacionárius modell Friedmann-egyenlet De Sitter-Einstein-modell A Big bang elmélet A vöröseltolódás más értelmezései Kozmikus sugárzás Kaszkádok Forbush-csökkenés Sugárzás biológiai hatásának mérése A biológiai rendszerek 138 A növekedés S-görbéje Ivartalan és ivaros szaporodás Biológiai energiaforrások Behatolás a sávközi tartományba Biovegyületek atom %-összetétele A HCO háromszög Az élet keletkezése Aminosavak Peptidkötés Fehérjék Kísérleti modellezés Anyagcsere ATP Porfirinszármazékok Klorofill, hem, hemin, flvaon Gyógyszerek Citrátkör Calvin-ciklus Chemoton Hiperciklus Hormonok és vitaminok Vírusok A sejtek szerkezete Téli álom Biogenetikai alaptörvény A biológiai fejlődés stádiumai Biológiai körforgalom Biocönózis Az ember és a biológiai anyag-eneriga mérleg A tudati közelítés. Viselkedés. Temperamentum. Idegrendszer 157 A tudattartomány a komplex téridőképben A közelítés foka Az emberi tudat fejlődése: mítosz, vallás, filozófia Tudomány Al- és felépítmény Popper "három világa" Imprint Egyéni és társadalmi tudat A közelítésfok mérése Közelítéstrapéz Igazság és valóság A tapasztalat formái, érzés, észlelés, figyelem, emlék, gondolkodás Szimpátia, antipátia Szerelem és önzés Viselkedés Temperamentum Jellem Korszellem változásai A faj- és önfenntartás dialektikája Objektív és szubjektív szépség Mélylélektan Látszólag önálló tudati világ Költői alkotás Tudományos munka A tudati tartomány vízszintes terjedése térben és időben A visszatükrözés három alapformája A szokások Az idegrendszer és fejlődése Ingerületvezetés Frontérzékenység Szinapszicsomópontok Akupunktúra Beszéd, nyelv 170 A szavak fejlődése az ismeretszint függvényében Állati fogalomcsírák és jeladások Matematikai és antropomorf nyelv Költői, köznapi és tudományos nyelv Beszédhelyzet Beszédfajták Szófajták Kvantifikált téridőképi értelmező szótár és a matematikai logika Háromféle mennyiségcsoport megjelenése a szervekben és a tevékenységben Nemzetközi szójelek A kontextus Paradigma Beszéd és nyelv Fonémák Strukturalizmus Misztika. Vallás. Filozófia 179 A körforgás a jelenségek ellentétek dialektikáját fejezi ki Eszmei ellentétek harca Misztikaszükséglet Mágia, animizmus, fetisizmus Jóga Fakírmutatvány Alkímia Számmisztika Kabala Horoszkóp Teozófia és antropozófia Fiziognómia Vallás: Egyiptom, Japán: sintoizmus, Kína: konfucianizmus és taoizmus, India: brahmanizmus és buddhizmus, Zoroaszter vallás, Zsidóság: ótestamentum, misna, talmud Újszövetség és kereszténység Mohamedanizmus Filozófiai antropológia Harc a hit nevében A filozófiai materializmus és idealizmus A gondolkodás kezdeti formái Görög filozófusok: Bruno, Descartes, Galilei, Newton stb. Francia felvilágosodás Kant, Hegel, Feuerbach Filozófiai individualizmus Kollektivizmus Szellemtörténet Egzisztencialista filozófiák Pozitivizmus Marx és Engels Lenin Filozófiai rendszer helyett ciklusszemlélet Társadalmi szervezetek. Foglalkozások. Érték. Erkölcs. Jog. Történelem 192 Történelmi tudományok, társadalmi szervezetek téridőképei Egy főre eső szükséglet egyenértékei: pénz és föld Foglalkozási ágak, munkamegosztás az állatoknál, az ősembernél Mousterien Aurinacien Matriarchátus A művészetek kezdete Óegyiptom, Mezopotámia, Kína, görögök, Római Birodalom, Mongol birodalom, Orosz birodalom, Nagy-Britannia, Egyesült Államok Közvetítő népek: arabok, zsidók A történelem értelmezései Termelési rendszerek: ősközösség, rabszolgatartó társadalom, feudaliuzmus, kapitalizmus, imperializmus, szocializmus A történelem ciklusszemléleti kvantifikációja Foglalkozási ágak kvantifikációja A háború elvaulása Erkölcs és jog Termelés. Technikai fejlődés. Közgazdaságtan 207 A termelési technika fejlődése Társadalmi rendszerek elemzése 12 ciklusparaméterrel Termelékenység, reciklálás Kereslet-kínálat, piac Érték, áru, tőke, államkapitalizmus Döntés probléma Kapitalista és szocialista ideálok "Világmodellek" Művészetek. Esztétikai szféra 230 A művészet értelme Az esztétikai hatás értelmezésének fejlődése Zseni elmélet Naiv és szentimentális Klasszikus és romantikus Szimbolizmus és naturalizmus Strukturalizmus Pszichoanalitikai irány Giccs Az "új" regény Az esztétikai érékek mérése Mérés ciklusparaméterekkel Rendszerhierarchia Ciklusparaméter-hányadosok A művészeti fejlődés ciklusparaméterei Képzőművészetek Zene Szépirodalom Metafora és hasonlat Látomás Irónia Az irodalom korszakai Vers Korszakváltás és jövő. Pedagógiai összefoglalás. Multidiszciplinaritás 252 Valóságtudat Válságok A jelen valóság: információrobbanás és növekvő tájokozatlanság Politikai manipuláció A melléktényezőktől mentesített lényeg lehetővé teszi az áttekintést A téridőkép leleplez A nukleáris katasztrófa formái Az államok 3 fejlődési modellje Az élettér tágulása A jövő technikai problémái Urbanizáció Az életkor növekedése, az idős korúak feladatai Kultúrák Új pedagógia kialakítása A tanulási és memorizálási készség rezonancia jellege Az univerzális ember A multidiszciplináris látásmód Az érzelem és értelem harmóniája Függelék 261