A hódolt Magyarország

ELŐSZÓ Nincs még egy olyan korszaka történelmünknek, amelyről oly élénk és egyben oly ellentmondásos kép élne a nagyközönségben, mint a hódoltság koráról. Felégetett, elüszkösödött falvak, elvadult bozótosok, bűzös levegőt árasztó mocsártengerek, a konstantinápolyi rabszolgapiacokra hurcolt férfiak és nők végtelen karavánjainak komor képei keverednek az illatos, virágba borult kertekről, madárdaltól hangos szépszagú mezőkről, török-magyar bajvívásokról és barátkozásokról szóló színes leírásokkal. E szélsőséges képek mind a valóság egy-egy kis szeletét mutatják, de az aktualizálásra mindenkor hajlamos történetírás s kivált az annál jóval nagyobb hatású regényirodalom e tényeket tendenciózusan csoportosítva vagy az egyes elemeket az egészből önkényesen kiragadva elferdítette, s meg is hamisította a hajdanvolt valóságot. A törökökről és a hozzájuk fűződő viszonyról alkotott kép már Mohács után megoszlott, attól függően, hogy a nyilatkozók János-pártiak voltak-e, avagy Habsburg Ferdinánd oldalán álltak. A viszonyt a későbbiekben is mindig befolyásolta a mindenkori politika. A reformkori magyar nemzettudatban a törökellenes küzdelmeknek még fontos helye volt. A levert magyar szabadságharcok menekültjeinek befogadása az Oszmán Birodalomba azonban újból felerősítette a törökök iránti rokonszenvet. Trianon nemzedéke ismét a saját kora felől közelített a hódoltságoz: a két világháború között nagy népszerűségnek örvendő s most újra megjelentetett Magyar történetben Szekfű Gyula a magyar népesség megfogyatkozását és a nem magyar népelemek térnyerését hangsúlyozva Trianon gyökereit a hódoltság korában vélte megtalálni, s minden rosszért a törököket tette felelőssé. A második világháború utáni történetírás pedig csak igen nehezen tudott megszabadulni a nemzeti romantika sémáitól, amelyek még mindig kísértenek. Vissza TARTALOM Bevezetés 5 A hódítók 9 Terület és népesség 9 Mezőgazdaság és természeti erőforrások 12 A padisah és a díván 17 A hatalom alapja 21 Szpáhik és janicsárok 25 Lemaradás és lépéskényszer 29 A tüzérség 32 A kisegítő alakulatok 37 Három részre darabolt ország 39 A kettős királyválasztás 39 A török befolyás erősödése 41 Meghiúsult kísérlet az ország egyesítésére 43 Az ország három részre szakad 46 Szertefoszlott illúziók 47 Az 1542. évi Habsburg-hadjárat 49 Fráter György kísérlete az ország egyesítésére 52 Az Erdélyi Fejedelemség születése 56 Az agg padisah utolsó hadjárata 58 A status quót szentesítő két szerződés 59 A századvég hosszú háborúja 61 A bécsi és zsitvatoroki béke 68 Magyarország és az oszmán hódítás 70 A Habsburgok és a magyar rendek 70 A török berendezkedés felemássága 75 A hódítás terhei 82 Hódoltsági táj és nép 92 Változó táj 92 Erdeink pusztulása 95 Vizek oltalmában 98 Pusztuló népesség? 99 Az etnikai viszonyok változásai 105 Az aprófalvak túlsúlya 109 Az emberi lét ellenségei 111 A legfőbb járványhordozó: a hadsereg 117 Morbus hungaricus 121 A hódító világa 126 "Török" városok 126 Dzsámik és mecsetek 134 Mektebek és medreszék 138 Az iszlám réveteg tekintetű aszkétái 142 Időrendi tájékoztató 151 Irodalmi útmutató 154