A hittudományi kar története 1635-1999 (Pázmány P. Katolikus Egy.)

Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek alapvető célja a nagyszombati egyetem megalapításával az volt, hogy minél több, hivatására jól felkészült papot bocsásson a magyar katolikus egyház rendelkezésére, s az új intézmény legyen az egyházi tudományok művelésének műhelye. A grazi jezsuita egyetem szabályzata szerint a nagyszombati hittudományi karnak is 6 tanára volt, akik dogmatikát, kazuisztikát, szentírásmagyarázatot és a héber nyelvet adták elő. 1666-tól kánonjogot is előadtak. Három tudományos fokozatot lehetett szerezni (bakkalaureátus, licenciátus, doktorátus). Nagyszombaton 1640-ben avatták az első hittudományi doktorokat. Mária Terézia uralkodása alatt több változás is történt: nőtt az oktatók száma, már egyháztörténetet és szónoklattant is előadtak, majd megszervezték az erköcsltani tanszékeket, a héber nyelvet pedig áttették a bölcsészkarra. A jezsuita rend feloszlatása után az esztergomi főegyházmegye papjai vették át a tanszékeket. Egyre bővült a tanított tárgyak köre. A 18. sz. végén pestre került a hittudományi kar. Sok változás történt azóta is, de a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara még mindig létezik, és várja az újabb és újabb diákokat.