A hadigazdálkodás jogi szabályozásának problémái az első világháború idején Magyarországon - Tanulmánygyűjtemény

Bevezetés A hadigazdálkodás, amely rendszerint a hosszabb ideig tartó, nagyobb háborúk velejárója, az államhatalom rendkívül széles körű, erőteljes beavatkozását jelenti a rendes gazdasági élet folyamataiba, nem kímélve még az olyan alapvető burzsoá vívmányokat sem, mint a tulajdon szentsége, a szerződéses szabadság, vagy a szabadkereskedelem elvén alapuló piacgazdaság. Ez a gazdálkodási forma érvényesült Magyarországon is az első világháború idején, mégpedig fokozott mértékben, mivel hazánknak a szorosabb értelemben vett hazai háborús szükségletek kielégítésén túlmenően, jelentős részt kellett vállalnia a közös hadsereg, valamint Ausztria ellátásában is. A következőkben ennélfogva azt vizsgáljuk, hogy az illetékes korabeli magyar állami intézmények a jog milyen eszközeinek megalkotásával és alkalmazásával igyekeztek az említett kihívásoknak megfelelni, és milyen eredményeket, illetve kudarcokat könyvelhettek el ebbeli törekvéseikben. A mondott cél érdekében gyűjtöttük össze jelen kiadványba azokat a tanulmányokat, amelyeket az elmúlt évek, illetve évtizedek során részben német nyelven - a szóban forgó témakörben publikáltunk, mivel azok felölelik a hadrakelt sereg szükségleteire igénybe vehető személyes és dologi természetű ún. hadiszolgáltatásokat, a külső és belső áruforgalomnak a közellátás érdekében történő korlátozását, valamint a hatósági ármaximálásra és az árdrágító visszaélések letörésére hozott intézkedések jogi szabályozását. Felölelik továbbá a mezőgazdasági munkaviszonyokra vonatkozó szükségintézkedéseket, s ennek kapcsán a közerő és az ún. személyes szolgálatok igénybevételét, valamint katonai munkásosztagoknak mezőgazdasági munkákra történő kivezénylését biztosító felhatalmazásokat. Úgyszintén tartalmazzák a háborús szénellátásra, a militarizált üzemek katonai felügyelet és büntetőjog alá helyezett, munkahelyhez kötött munkásainak jogállására vonatkozó jogi előírásokat, és végül a pénzügyi összeomlás megelőzése céljából, főként a pénzintézetek megmentése érdekében kibocsátott ún. moratóriumi rendeleteket csakúgy, mint mindezek gyakorlati alkalmazását, és az annak során felmerült problémákat, illetve azok megoldására tett erőfeszítéseket. Ezeknek a háborús gazdasági rendelkezéseknek, illetve a rájuk vonatkozó, velük foglalkozó tanulmányoknak az együttes közzététele reményeink szerint megkönnyítheti a korszak és a téma iránt érdeklődők tájékozódását, sőt talán a jogban kevésbé járatos történész szakemberek tudományos tevékenységét is.