A griffek útja Belső Ázsiától a Kárpátokig

ELŐSZÓ A honfoglaló magyar díszítőművészetben található állatalakos motívumokat eddig még nem tanulmányozták rendszeresen. Ezt a hiányt kívánja ez a tanulmány pótolni. Több kutató (László: 1968; 63, Dienes: 1972; 63, 65, Aradi: 1983; 9) a honfoglaló művészetet más kultúrákból kölcsönzött elemekből összeállított ötvözetnek véli. Tehát, nem azt keresték, ami a magyar művészetet egyénivé tette, hanem a különböző idegen stílusirányzatok hatását követték a honfoglalók művészetében. Ez a tanulmány nem a stílusirányzatok szálait követi, hanem a tartalommal foglalkozik, ezt rendezi, összegezi, más művészetekkel összeveti, illetve magyarázza. A legvalószínűbb értelmezést a magyar állatalakos díszítések eredetét illetően a társtudományok együttes segítségével lehet legjobban elérni. így a néprajz, a régészet, az írott források, a történelem és a zenetudomány eredményeit is hasznosítjuk. Vissza TARTALOM BEVEZETÉS 5 AZ ÁLLATDÍSZÍTÉSEK RENDSZEREZÉSE 7 A GRIFFEK RENDSZEREZÉSE 9 1. A griffek eredete 9 2. A ragadozó madártól az oroszlánig 11 3. A nagy madár 16 Nyelvi adatok 16 Természettudományi adatok 20 A GRIFFEK ÉRTELMEZÉSE 25 1. A főisten ábrázolása és szerepköre 26 2. A fejedelmi nemzetős ábrázolása és szerepköre 31 3. A szakrális fejedelem ábrázolása és szerepköre 36 4. A táltos ábrázolása és szerepköre 38 5. A szakrális fejedelem mint táltos ábrázolása és szerepköre 41 ÖSSZEGZÉS 44 TÁBLÁZATOK, KÉPEK, TÉRKÉPEK 51 IRODALOM 158