A gonosz birodalmai

A filozófiatörténész nagyszabású történelmi-politikai-filozófiai elemzése a forradalmi-eszkatologikus gondolkodás és az ebből kinövő társadalomfilozófiák fejlődését követi nyomon, valamint gyakorlati megvalósulásaik filozófiai következményeit elemzi. A négy nagyobb részből összeálló kötet első részének középpontjában a reformáció gondolkodása és Luther Márton áll. Tisztázza a Luther viszonyát az eszkatologikus tanokhoz, valamint revízió alá veszi a lutheranizmus és a német társadalomfejlődés viszonyáról vallott elképzeléseket. A kötet gerincét alkotó két rész az eszkatologikus tradíció két, jellegzetesen modern, és jórészt szintén német gyökerű folytatóját a forradalmat és az ellenforradalmat vizsgálja. Foglalkozik ezek elméletével (marxizmus illetve a német konzervatív gondolkodás), illetve gyakorlati-történelmi megvalósulásukkal (bolsevik forradalom, illetve olasz fasizmus és német nemzetiszocializmus) A befejező rész a két ideológia és totalitárius rendszer összevetésével, valamint a bennük szerepet vállaló filozófusok helyzetén keresztül von mérleget. A részletes névmutatóval és bőséges irodalomjegyzékkel kiegészített mű a szakirodalom alapos feldolgozásával, a kérdések kiélezésével és árnyalatos megválaszolásával - az elmélyült politikai-történelmi érdeklődésű olvasók figyelmére számíthat.