A filozófia alapjai és történetének vázlata (Saját képpel)

ELŐSZÓ E kötet elsősorban középiskolai filozófia tankönyvnek szántam, de úgy vélem, nemcsak a diákok forgathatják haszonnal, hanem mindazon "laikus" olvasók, akik érdeklődnek a bölcselet iránt. A filozófiai "tolvajnyelv" használatát a lehetséges mértékben elkerülve igyekeztem közérthetően fogalmazni, úgy azonban, hogy ezzel ne hamisítsam meg és ne egyszerűsítsem le a közölni kívánt gondolatokat. A könyv használatára vonatkozólag itt csupán egyetlen tanácsot szeretnék adni az olvasónak: az apróbetűs bekezdéseket ne tekintse átugorható szövegrészeknek! a kétféle szedés csupán arra szolgál, hogy a gondolatmenet fővonalát elválassza azon "kitérőktől", amelyek az előbbit fontos többletismeretekkel egészítik ki, értelmezik, egy-egy sajátos részterületét alaposabban szemügyre veszik stb., tehát korántsem feleslegesek. Az első olvasásnál kár lenne kihagyni e részeket. (Ismétléskor, a főbb összefüggések újbóli áttekintésekor persze már más a helyzet.) ugyanez vonatkozik a lábjegyzetekre is. Az efféle könyveket általában tárgyuk pontos meghatározásával szokás kezdeni. Ezt az utat azonban nem tartottam járhatónak. Ha a filozófia valamely köznyelvi meghatározásával kezdeném (például így: "A filozófia a világ legáltalánosabb törvényeinek tudománya."), ez a semminél is kevesebbet mondana. Ha úgy kerülném meg e nehézséget, hogy már magát a meghatározást is filozófiai problémának nyilvánítanám (kijelentve: "Ahány filozófus, annyi filozófiai-definíció."), ezzel könnyen ama relativizmus vádját vonhatnám magamra, amelynek "fedőnevéül" napjainkban gyakran az ún. "világnézeti semlegesség" szolgál, márpedig könyvem szellemétől ennél mi sem áll távolabb. TARTALOM: A filozófia tárgya, néhány jellegzetes problémája, fontosabb alapfogalmai és részterületei Előszó 11 "A ceruza nem más, mint elektronok őrült tánca"? avagy a létezőkről és a fogalmakról A szubsztancia 13 Anyag és forma 14 A játulékok 16 Elsődleges és másodlagos szubsztanciák 16 Fajok és nemek. A kategóriák 17 A létezők egyes szintjei között valóságos lényegi különbségek vannak 19 Az ellentmondás elve 20 Aktus és potencia 21 Képzet és fogalom 22 A meghatározás 24 Nominalizmus és realizmus 25 Szenzualizmus és innátizmus 26 Ítélet és következtetés 27 A logika, az antológia és az ismeretelmélet 28 "Csak az biztos, hogy semmi se biztos"? avagy a kételyről és a bizonyosságról Ismereteink valóságalapja 29 Igazság és sikeresség 32 A józan ész 33 Realizmus, szkepticizmus, idealizmus 34 A szolipszizmus 36 A filozófia és résztudományai 38 "A társas állat", avagy ember és társadalom Rész és egész 42 Társadalom és kultúra 42 A szocializáció 43 A társadalom szerepe nyelvünk és gondolkodásunk kialakulásában 44 Az ember mint értelmes és társas élőlény 48 "A természet leigázása"? avagy a céltudatos tevékenységről és a termésézet fogalmáról Az ember mint emberi és állati vonások közös hordozója 49 A lélek mint az ember lényegadó formája 50 Az emberi szükségletek konfliktusának lehetősége 51 Az emberi természet 52 TErmészetünk egyszerre "adott" és "feladott" 54 Az erkölcsi normák alapja az emberi természet 57 A boldogság és az erény 61 A lelkiismeret 63 Etika és metafizika kapcsolata 64 Érdemes-e bekötött szemel futballozni? avagy már egyszer a szabadságról Szükségszerűség és szabadság 65 Determinizmus és erkölcsi felelősség 67 Szabadság-e a véletlen, a körülményektől való függetlenség és az "ok nélküliség"? 68 A filozófia történetének fő áramlatai Az ontológia és az ismeretelmélet kezdetei A milétoszi bölcselők 70 A püthagoreizmus 71 A létező és a változás 72 Hérakleitosz 72 Az eleai iskola 73 Az atomizmjus és előfutárai 74 A szkepszis kezdetei. A szofisztika 77 Szókratész 78 Platón 79 Arisztotelész 81 Az istenek a görög filozófiában a kezdetektől Arisztotelészig 85 Isten és istenek Arisztotelész gondolkodásában 88 Arisztotelész ókor és kora-középkori utóélete 89 A hellenizmus szkepszise 90 A hellenizmus két "dogmatikus" iskolája: a Sztoa és az epikureizmus 91 Az újplatonizmus 93 Az antik etika Etika és metafizika 96 A szofisták erkölcsi relativizmusa 97 Szókratész etikai racionalizmusa 99 A kisebb szókratikusz iskolák 100 Platón ember- és társadalomképe 102 Arisztotelész etikája 103 A sztoikus és az epikureus etika 105 Az újplatonizmus és a társadalom 106 A kereszténység A kereszténység általános jellemzése Kereszténység és katolicizmus 107 A kersztény optimizmus 108 A világ teremtése és működtetése 108 A világ relatív önállósága és az emberi természet 111 A "tiszta természet" 113 Az ember ősállapota 114 A bűnbeesés és következményei 115 Jézus Krisztus megváltói halálának következményei 116 Isten kegyelmi segítsége és az evilági okság 118 Hit és tudás, teológia és filozófia 120 A kereszténység és a keleti vallások 121 A patrisztika és a skolasztika rövid áttekintése A patrisztika és a platonizmus 121 Szent Ágoston 122 Misztika és platonizmus 124 A skolasztika kezdetei. Túlzó realizmus és nominalizmus. Viták a filozófiai érvelés létjogosultságáról, az értelem szerepéről 125 Az arisztotelizmus nyugati újrafelfedezése. Aquinói Szent Tamás 127 Az ágostoni irányzat 130 A nominalizmus újjáéledése 131 Az augusztinizmus, a nominalizmus és az újkori filozófia érintkezési pontjai 134 A metafizika sorsa az újkorban A reneszánsz és a platonizmus 135 A modern gondolkodás bizonyos jellegzetességeinek felbukkanása a reneszánszban 137 A humanizmus 139 A reformáció 140 A deizmus 142 A felvilágosodás (tág értelemben vett) racionalizmusa 143 A (=szoros értelemben vett) racionalizmus I., Descartes 145 A (szoros értelemben vett) racionalizmus II. Kísérletek a dualizmus okozta nehézségek leküzdésére 147 Brit próbálkozások a karteziánus dualizmus feloldására 149 Az empirizmus 150 A racionalizmus sorsa a XVIII. századi francia filozófiában. A mechanikus materializmus 153 Kant 156 Fichte és Schelling 158 Hegel 158 A pozitivizmus 160 A többi metafizikaellenes irányzat 162 Próbálkozások a realista metafizika régi formáinak felélesztésére vagy új formák keresésére 164 A módszertani kérdések és a "filozófiáról való filozofálás" előtérbe kerülése 166 Ember és társadalom az újkori filozófiában Egyén és világ viszonyának megváltozása 168 Az újkori szemlélet és nominalista előzményei 170 Természetjog és természettörvény az újkorban. A társadalmi szerződés 171 A brit empirizmus szakítása a természetjoggal. Az erkölcs megfosztása racionálisan vizsgálható alapjaitól 176 Az emberi jogok amerikai és francia koncepciója 179 Ateizmus, materializmus és erkölcs a XVIII. századi francia gondokodásban 181 Rousseau és Kant szembeszálllása a hedonizmussal 183 Az utilitarizmus 186 A liberalizmus 188 A korszakváltásra adott filozófiai válaszok főbb típusai 192 A marxizmus 194 Kísérletek az emberrel foglalkozó tudományok nem-pozitivista alapokra helyezésésre 200 Az utolsó biztos pntok megkérdőjelezése. A relativizmus teljessé válása 207 Az individualizmus és a relativizmus uralmának következményei 213 Liberalizmus és metafizika 217 Szemléltető ábrák 221 Név- és tárgymutató 229 Ajánlott irodalom 241