A fényes kolostor: A márianosztrai pálos kolostor és templom története (1352-2012)

A pálosrendi szerzetesek több mint hatszázhatvan éve telepedtek le Márianosztrán. Ez a könyv az ő történetükről szól. A mű hét évnyi kutatómunka gyümölcse, levéltárak mélyén szunnyadó iratok apró mozaikjaiból kitartó oknyomozással összekovácsolt adatbázis és történelemkönyv. Történelmi mű, amely a forrásait pontosan megjelöli. Művészettörténeti alkotás, amely pontos értékleltárt ad Nosztra mind elpusztult, mind pedig jelenlegi építészeti emlékeiről, berendezési tárgyairól és műkincseiről. Teológiai mű, amely ékes bizonyítéka Isten történelmet és emberi sorsokat formáló gondviselő szeretetéről. Valójában ez egy magával ragadó olvasókönyv a pálosokról és sok egyéb mellett a katolikus egyház működéséről, szentjeiről, Márianosztra és a ma Szlovákiához tartozó Csata település történetéről, Vácról, Esztergomról és mindazokról a Börzsöny környéki és Ipoly menti településekről, amelyeknek mértékül szolgált a nosztrai pálosok létezése, lelkisége. Kivált érdekes, hogy bár a nosztrai pálos konvent területileg az Esztergomi Főegyházmegyéhez tartozott, szerzetesei mégis a Váci Egyházmegye főpapjaival voltak szoros, testvéri kapcsolatban. A magyar történelem iránt érdeklődő olvasó is számos érdekességgel gazdagíthatja tudását a nosztrai szerzetesek történetén keresztül. Személy szerint engem megragadott a több száz pálos szerzetes feltáruló életútja, és ahogyan a konvent jogi ügyeit kezelték. Az egyik meghatározóan olvasmányos fejezet a kolostor mindennapjaiba vezet be. Megtudhatjuk, hogy miként éltek a kolostor szerzetesei, milyen volt a napirendjük és életük legalapvetőbb körülményei (étkezés, tisztálkodás, öltözködés, utazások, szabadságolás, betegellátás). Külön tanulságos a szerzetesi lelkiség és imaélet korszakbéli bemutatása. Érdeklődésre számot tartó sorok a noviciátusról, valamint a rendi képzésről írottak, amelyekről eleddig nem sűrűn olvashattunk a magyar egyházi irodalomban. Sok közhiedelmet, pálos toposzt eloszlat ez a munka, de legalább annyi kérdést vet föl, amelyeknek a megválaszolása a jövő pálos kutatói számára szolgálhatnak kiindulópontként. A hónapról hónapra a Boldogságos Szűz márianosztrai kegyképéhez érkező zarándokok a lelki feltöltődésen túl, immár az ott élt pálosok történetével is feltöltekezve térhetnek haza. Dr. Völgyesi Levente