A fenomenológia a társadalomtudományban - Válogatás (A husserli fenomenológiától a fenomenologikus szociológiáig / Megismerés, megértés / Mindennapi élet - mindennapi tudás / Részkutatások / Viták a fenomenológia körül)

FÜLSZÖVEG Az Edmund Husserl által megalapított fenomenológia a XX. század egyik legfontosabb, szerteágazó elméleti következményekkel járó filozófiai irányzata. Kevésbé ismert, hogy ez az irányzat - néhány jelentős képviselőjének emigrációja után - elsősorban az Egyesült Államokban, de onnan elterjedve, Európában is a társadalomelméleti,szociológiai gondolkodás új törekvéseinek lett a kiindulópontja. A fenomenológikus szociológia elsősorban a mindennapi élet és a mindennapi tudás vizsgálatában hozott maradandó és továbbgondozásra érdemes eredményeket, de hatására az empirikus társadalomtudományok eddig magától értetődőnek vett módszertani alapjait is sok kritika érte. Kötetünk erről az irányzatról kísérel meg átfogó képet adni. Husserl néhány írása után viszonylag tág teret szentelünk Alfred Schüth gondolatainak, aki a husserli fenomenológia fogalmainak és elméleti konstrukciójának legjelentősebb "közvetítője" volt az Egyesült Államokban. Ezután néhány- immár "par excelence" szociológiai - írás következik a mindennapi élet és tudás tárgyköréből, majd konkrét esettanulmányokkal a fenomenologikus szociológia konkrét eredményeiről adunk képet. Ez utóbbi írások - már tárgyválasztásuknál fogva is - helyenként roppant élvezetesek: olvashatunk a járás fenomenológiájáról, a házasságról, a mindennapi világunk felépítését vezérlő elvekről és stratégiákról. A kötetet záró írások azokba a vitákba engednek bepillantást, amelyek a fenomenológia körül folytak és folynak,s érzékeltetik, hogy ez a sok oldalról megkérdőjelezett, ám még többről elismert áramlat valóban a társadalomelméleti gondolkodás alapkérdéseit feszegeti, s mint ilyen a hazai kutatások számára is megszívlelendő tanulságokkal jár. Vissza TARTALOM Fenomenológia törekvések a szociológiában (Hernádi Miklós) 9 A husserli fenomenológiától a fenomenologikus szociológiáig 43 Edmund Husserl: A tiszta fenomenológia és a fenomenológiai filozófia eszméi (részletek) 45 Edmund Husserl: Az európai tudományok válsága és a transzcendentális fenomenológia (részletek) 57 Edmund Husserl: Tapasztalat és ítélet (részletek) 70 Alfred Schütz: Husserl és reám tett hatása 91 Alfred Schütz: A fenomenológia néhány vezérfonala 96 Helmut R.Wagner: A német fenomenológia hatása az amerikai szociológiára 118 Megismerés, megértés 157 Alfred Schütz: A társadalmi valóság értelemteli felépítése (részletek) 158 Alfred Schütz: A cselekvések köznapi és tudományos értelmezése 159 Maurice Melreau-Ponty: Az észlelés fenomenológiája (részletek) 229 Aaron Cicourel: Interpretatív eljárások és normatív szabályok a státussal és a szereppel való megbírkózásban 246 Mindennapi élet - mindennapi tudás 267 Alfred Schütz - Thomas Luckmann: Az életvilág struktúrái (részletek) 267 Peter L. Berger - Thomas Luckmann: A valóság társadalmi felépítése (részletek) 321 Harold Garfinkel: Az "etnometodológia" kifejezés keletkezése 350 Jack D. Douglas: A mindennapi élet megértése 356 Részkutatások 403 Alfred Schütz: Az idegen 405 Erwin Straus: Az érzékek színképe 414 Peter Berger - Hansfried Kellner: Valóságfelépítés a házasságban 431 A. Lincoln Ryave - James N. Schenkein: Jegyzetek a járás művészetéről 454 Viták a fenomenológia körül 467 Herbert Marcuse: A tudományról és a fenomenológiáról 469 Hugh Mehan - Housont Wood: A társadalomtudomány etnometodológiai bírálata 483 Barry Smart: A fenomenológikus szociológia - alternatív szociológia? 510 A tanulmányok forrása 531 Irodalom 533