A felderítő lány

Fülszöveg 1942 augusztusában a németek által megszállt Minszk utcáin egy fiatal lányka sétálgatott, mezítláb, fakó kendőben, kopott ruhában, mint afféle teljesen elhagyott gyerek, aki nem volt ritka látvány a háború éveiben. Így érkezett meg harci feladatainak színhelyére Tánya Bauer, a magyar származású moszkvai diáklány. Csaknem két esztendeig tevékenykledett mint a szovjet hadsereg felderítője a németek hátában. Bármely pillanatban a fasiszták karmai közé kerülhetett, ő azonban a végsőkig küzdött, mígnem három héttel Minszk felszabadulása előtt hősi halált halt. Ennek az ifjú hősnek szentelte könyvét Maksz Poljanovszkij. Történelmi dokumentumok és szemtanúk vallomásai alapján alkotta meg a hős magyar-orosz felderítő lány portréját, hogy emlékezzünk rá, aki értünk halt meg... Tartalom Három éjszakai ugrás 7 Láthatatlan földkunyhó 15 A felderítők elhagyják az erdőt 16 Találkozás Olga "nénével" 20 "Vologyától jöttem..." 22 A találkozás A Komszomol régi tagja 35 A névrokonok 39 Bejelentkezés 45 Minszk,Gorkij utca... 50 Az új szomszéd 54 Andrej és Natasa "új otthona" 60 A felderítő lány jegyzetfüzete 67 A vonatok menetrendje 75 "A mieink között vagyok..." 79 Kosztya az UZ-ból 80 Jurkevics apó "fegyverraktára" 85 Hajtóvadászat 89 Kosevoj vezető írnok 98 A "vőlegény", a "menyasszony", és... 102 Pohárköszöntő 106 Találkozás a "Bátyóval" 111 Tánya újabb ismeretségei 115 Gyermekmentés 124 Fegyver a Gestapótól 127 Újévi "pezsgő" 131 Zajtalan lövés 134 Balszerencsés idők 137 A polgármester pecsétje 143 A negyedik német 147 Találkozás a börtönben 155 A magyar őrmester 157 Régi ismerős 161 Tánya robbanószert keres 164 Újabb veszély 170 A harc folytatódik 175 "Ő nem ismer kudarcot" 180 Nehéz tavasz 184 Levél Budapestről 189 Negyed évszázad múlva. Epilógus 200