A fekete kolostor

Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal. FÜLSZÖVEG Az írót a francia háború kitörése Franciaországban érte, s ellenséges állam honpolgáraként társaival együtt öt évig gyötrődött különböző francia internálótáborokban. Nagy regényekre emlékeztető ellenállhatatlan sodrású "feljegyzéseiben" rendkívüli egyszerűséggel és erővel idézi fel a nacionalista gyűlölködésnek kiszolgáltatott internáltak szenvedéseit, a rabok erőszakosan beszűkített elveszejtő és félelmetes infenóvá torzuló világát. Egyedüli iránytűje, mentsége és menedéke a megértő humanizmus az óvja meg őt minden durva elfogultságtól, általánosítástól, s ez teszi lehetővé hogy rabtartóinak egyik-másikában meglássa az embert, s hogy ne a francia népből, kultúrából ábránduljon ki, hanem a polgári demokráciának álcázott imperializmusból. Rabságának második felében egyre világosabban látja, hogy a háború céltalan vérontása kizárólag imperialista érdekeket szolgál, s bár emberileg érthető, szubjektív sértettsége miatt nem tud teljesen kivülálló józansággal, határozottan állást foglalni a háborús felek igazságának, igazságtalanságának kérdésében, magát a vérontást embertelennek, jogosulatlannak tartja. Vissza TARTALOM Bóka László: Kuncz Aladár 5 Utolsó szabad napok Párizsban 29 Perigueuxi karantén 58 A szigetbörtön 111 A 6-os lakói 137 Az első temetés 168 Karácsonyest Noirmoutier-ben 174 Az új adminisztrátor uralma 190 Tavasz 207 Nyári idillek 226 Foglyok kutyája 247 Börtön a börtönben 259 1915 karácsony hava 294 A gyászhír 329 A menekülés útjai 344 Utolsó hónapok Noirmoutier-ben 361 Az ile d'yeu-i citadella 380 A "fekete barát" 407 A kulisszák mögül 438 Egyszerű örömök 466 Fenyegető örvények 500 Páriák lázadása 533 Az összeomlás 542 Haláltánc Ile d'Yeu-n 545 Koporsók vére 577 A szabadulás híre 586