A fanyűvő unokája

A magyar közvéleményt napjainkban is megosztja Görgey Artúr katonai és politikai megítélése. Több mint másfél évszázad távlatából is mély viták és vélemények színezik a Görgey-kérdést. A tábornok vádlói sokszor félremagyarázzák tetteit, egyéniségét becsvágyó, nagyra törő karrieristaként ábrázolják. Mások neve hallatán a kiváló hadvezérre gondolnak, kinek tetteit és zseniálisan végrehajtott manővereit külföldi katonai akadémiákon tanítják. Görgey Artúr, a szabadságharc tábornoka, a magyar történelem egyik legnagyobb hadvezére 98 évesen, legnagyobb győzelmének, Buda visszavételének emléknapján hunyt el. Megpróbáltatásokkal, nélkülözésekkel terhes élete 1916. május 21-én, Budapesten a mai Apáczai Csere János utcában ért véget. A Nemzeti Múzeum csarnokában ravatalozták fel, utolsó útjára ezrek kísérték el a Kerepesi temető végső nyughelyéhez, s az óta itt, Kossuth Lajos síremlékének közelében alussza örök álmát. Temetésén jelen volt a magyar királyi kormány Tisza István gróf vezetésével, elkísérték a legendás tábornokot neves kémikusok, vegyészek s a még élő negyvennyolcas honvédek... Görgey Artúr legnagyobb tisztelője és jó barátja, gróf Leiningen Károly tábornok az alábbi szavakkal jellemezte aradi börtönéből, nem sokkal kivégzése előtt: ,,... minden erényeivel és hibáival egész férfi és hős volt, a szó legszebb értelmében..."