A demokrácia szolgálatában

Bibó István és Márton Áron [...] mindketten életképes demokráciával számoltak, és abba foglalták az ember biztonságát szolgáló eszméket. [...] egyaránt a demokrácia szolgálatában álltak. Bibó István jogtudósként, jogfilozófusként, Márton Áron lelkipásztorként, püspökként - mindketten üldöztetést szenvedve, egyaránt életfogytiglanra ítélve... * Bibó István (Budapest, 1911. augusztus 7. - Budapest, 1979. május 10.) Széchenyi-díjas (posztumusz, 1990), jogi doktor (Szeged, nemzetközi jog, 1933, jogbölcselet, 1934, habilitált, 1940), egyetemi tanár (politikatudomány, Szeged, 1946-1950), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946-1949), a Kelet-európai Intézet elnökhelyettese (1947-1949), könyvtáros (ELTE Egyetemi Könyvtár, 1951-1957, KSH, 1963-1971), politikai fogoly (1957--1963). Nemzetközileg kimagasló, hazai viszonylatban pedig a 20. században a legnagyobb demokrata politikai gondolkodó, 1956-ban a Harmadik Nagy Imre-kormány - a szovjet megszállás után a helyén kitartó, s a megszállás ellen tiltakozó - államminisztere... * Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. - Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) az erdélyi katolikus egyház püspöke. Jelmondatául a ,,Non recuso laborem" - nem futamodom meg a munkától - mondatot választotta...