A bölcsesség meséskönyve

,,A bölcsesség meséskönyve" szerkezetére nézve a keleten igen elterjedt, úgynevezett ,,keretelbeszélésekhez" tartozik, amilyen pl. az Ezeregyéjszaka. A meséket tartalmazó alapelbeszélés (keret), amely a gyűjtemény lényeges anyagának, az egyes meséknek, paraboláknak, állatmeséknek, anekdotáknak, mindenféle novellának arányos elhelyezését lehetővé teszi, ebben a könyvben csak másodrendű. ,,A bölcsesség meséskönyve" egyúttal mesegyűjtemény is. A szerző alapgondolata az ezópusi meseanyagban jut kifejezésre, a mese különféle részei szervesen összefüggenek, tartalmi egységgé vannak forrasztva, jóllehet a novellaszerű kanavász végtelenül egyszerű. A legművészibb kidolgozásúak az ezopusi-típusú mesék. Ezek az elbeszélés szemléletes megvilágítására szolgálnak, de amellett önmagukban is komoly értékek. A keret is, a beléfoglalt mesék és novellák is mind teljesen eredeti alkotások. Természetesen figyelembe kell venni, hogy ,,A bölcsesség meséskönyve" és a más népek hasonló irodalmi alkotásai között, mint amilyen a ,,Pancsatantra", ,,Kalilah és Dimnah", ,,Szindbád", az Ahikár elbeszélése, Bardan példázatai és egyebek: sok a közös jellemvonás. ,,A bölcsesség meséskönyvé"-t magasrendű művészi formája jellemzi. Az előadás nyelve tősgyökeresen népies, a mindennapi beszéd fesztelen egyszerű, kifejező, szemléletes nyelve, amelyből fényesen kicsillog a humor. (Al Baramidze) A kötetet Honti Rezső remek műfordításában élvezhetjük.