A barokk (Bán)

Válogatta, szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Bán Imre. Bán Imre könyve megismertet bennünket a barokk művészetet szülő történelmi korral. a kor művészének világképével, és a barokkra legjellemzőbb kompozíciós elvekkel és stílusjegyekkel. Tanulmányát a barokk ízlésű költészet megalapítónak - Marinónak, Torquato Tasónak, Pierre Ronsard-nak, Martin Opitznak - ars poeticával, a külföldi és magyar barokk irodalom legjellegzetesebb alkotásaiból válogatott szemelvényekkel, a barokk művészetet és a barokk irodalom nagy alkotóit bemutató képanyaggal teszi teljessé. Egy irodalmi alkotás teljes megismerését, megértését, tehát maradéktalan élvezését gyakran megnehezíti a kérdéses mű sajátos jegyeire: stílusára, "iskolájára", keletkezésének történeti és esztétikai körülményeire vonatkozó ismeretek hiánya. Számos olvasónk régi kívánságának tesz eleget kiadónk ezzel és az ezt folyamatosan követő kb. 10-02 kötettel, amelyek a világirodalom legjelentősebb irányzatainak, áramlatainak, stílustörekvéseinek - a barokk, szentimentalizmus, romantika, kritikai realizmus, futurizmus, szocialista realizmus, stb. - összefoglaló ismertetését, mintegy feltérképezését tűzték ki célul. Természetes, hogy a világirodalmi stílusirányzatokkal kapcsolatban szóba kerülnek más művészetek stílustörekvései is. A kötetek nagyjából azonos felépítésűek: a bevezető esszé ismerteti a tárgyalt irányzat keletkezésének körülményeit, társadalmi alapjait, jellemző stílusjegyeit. Ezt követik az egyes irányzatok megalapítóinak és reprezentáns képviselőinek kiáltványai, programművei, legjelentősebb elméleti megnyilatkozásai. Vissza Tartalom Bán Imre: A barokk a költészet lényege és célja Sperone Speroni: Beszélgetés a retorikáról 1550 41 Francesco Robertello: A költő és a történetíró 1555 59 Giambattista Marino Levele Claudio Achillininek 1620 60 Paolo Beni: Beszéd a költészetről, valamint Aristotelés Poétikájának kiválóságáról és hasznáról 1624 66 Paolo Beni: Mi a költészet célja? 1624 73 Martin Opitz: A költőknek tett néhány szemrehányásról és ezek igazolásáról 1624 75 A műfajok elmélete Francesco Robortello: Miben áll az igazi tragédia? 1555 83 Francesco Robortello: A tragédia lényege 1555 83 Julius Caesar Scaliger: A tragédia és a komédia 1561 84 Lodovico Castelvetro: A hármas egység 1570 85 Pietro Vettori: A tragédia lényege 1573 86 Pietro Vettori: Szükséges-e a színpad? 1573 87 Lodovico Castelvetro: Szükséges-e a színpad? 1570 88 Paolo Beni: A tragédia célja 1624 88 Torquato Tasso: Elmélkedések a hőskölteményről 1570 89 Pierre de Ronsard: Előszó a Franciadehoz 1572 96 Martin Opitz: A német költészet tartozékairól és először az inventióról vagy kitalálásáról, majd a dispositióról vagyis azon dolgok elrendezéséről, amelyekről írni akarunk 1624 100 A költői stílus ékességei Pietro Vettori: Ki alkot jó metaforákat? 1573 111 Lodovico Castelvetro: Ki alkot jó metaforákat? 1570 111 Lodovico Castelvetro: A metaforás átvitel 1570 112 Baltasar Garcián: Az elme él, azaz a találékonyság művészete, amelyben magyarázatot kapnak az elmés mondások összes módjai és különbségei 1648 113 Emanuele Tesauro: Aristotelési messzelátó avagy az elmés és szellemes beszéd lényege, igen hasznos a szónoki, kőfaragó és címerkészítő művészet számára 1655 119 AlessandroTassoni: Miért állhatatlanok a gyors és éles elméjű emberek? 1665 141 Függelék 143 Jegyzetek A szövegek forrásai 161 Irodalom 163 Jegyzetek a bevezető tanulmányhoz 165 Jegyzetek a szövegekhez 168