A Tőgygyulladás elleni védekezés

A szarvasmarhák tőgygyulladása a nagyüzemi tehenészetek legsúlyosabb problémája, a nagy termelésű tehenészetekben már állománybetegségnek tekinthető. Becslések szerint a masztítisznek tulajdonítható éves veszteség mintegy 720 millió forint. Tőgygyulladás miatt csökken a megtermelhető tej mennyisége, romlik minősége, megrövidül az állatok élete. Az ún. gyulladásos tej, illetve a gyulladásos tejjel keveredett egészséges tej egyes tejtermékek készítésére alkalmatlan. E betegség elleni védekezést nehezíti, hogy a hajlamosító okok igen sokfélék (higiéniai hiányosságok, takarmányozási hibák, kedvezőtlen tőgyalakulás, fejéstechnológiai pontatlanságok, hibás fejőgépek stb.), és masztítiszt többféle kórokozó is előidézhet. Ezért az ellene való védekezésnek is sokrétűnek kell lennie. Csak a fejő, az állattenyésztő, az állatorvos egymásra épülő, összehangolt munkája hozhatja meg a kívánt eredményt. A masztitisz visszaszorításának különös hangsúlyt ad napjainkban az, hogy a közeljövőben bevezetik a minőségtől függő tejfelvásárlási árat. A masztitisz elleni több frontos védekezés módjának ismertetésére vállalkozott az állatorvosokból, állattenyésztőből, tejipari szakemberből álló szerzőgárda, összefoglalják a tőgygyulladás környezeti, genetikai és élettani hajlamosító tényezőit, ismertetik a masztítiszt előidéző kórokozókat, a tőgygyulladás diagnosztikáját, gyógykezelését, a masztitisz elleni védekezés módszereit. Külön fejezetet szentelnek a kóros tej ipari feldolgozásával kapcsolatos nehézségeknek, végül részletesen tárgyalják a fejőberendezések ellenőrzését és üzemeltetését. Mondanivalójukat fényképekkel és jól megszerkesztett ábrákkal teszik teljessé. A könyvet az állatorvosok, az állattenyésztők, a tejipari szakemberek mellett a tehenészeti telepeken dolgozó szakmunkások figyelmébe is ajánljuk.