A Tamás-templom karnagya

,,Öt és fél évesen anyám egy könyvet rakott le gyerekszobám asztalára. >>Ez a regény Bachról szól<< - mondta, majd kiment. Jó pedagógus volt. Olyan kétségbeesve fogdostam a könyvet, mint a tolvaj, aki ellop egy drágakövekkel teli vaskazettát, ám kinyitni nem tudja, és fél, hogy a feszegetéssel megsérülne a kincs is. A Tamás-templom karnagyából tanultam meg olvasni." Varnus Xaver Kedves Olvasó! Egy évtizedek óta páratlanul népszerű életrajzi regény 10. kiadását tartja most a kezében. Ha kinyitja, egy meghitt és bensőséges világban találja magát, a zenei géniusz, Johann Sebastian Bach világában. ,,Minden korok, minden földek legnagyobb muzsikusa" igaz ember volt, s az író, Láng György igaz szavakkal tárja elénk mindennapi életét - örömét, bánatát, szerelmeit -, a sorsát. Százezrek örömére. ,,- Na, mi lesz, gyerekek? Nem hallottad, Sebastian, hogy vacsorázni hívtalak? - Olyan jól játszottunk, muttikám! - sóhajt boldog-fáradtan a kis Sebastian, és az anyja kötényébe csimpaszkodik. - Aztán mit játszottatok, kisfiam? - Templomosdit meg kórust - felel a kisfiú. - És hol tanultad, Sebastian, ezt az éneket, amit énekeltetek? - A templomban. - És mikor? - Nem tudom... - rántja meg a vállát Sebastian. - Csak úgy hallottam egyszer, és már tudtam is! És azt is tudom, amit a nagy bácsik énekeltek hozzá, olyan vastag hangon. A tenort és basszust is megjegyezte egyszeri hallás után - gondolja Elisabeth asszony, és szédül a bámulattól. Majd hangosan megkérdi: - És még mást is tudsz énekelni? - Hogyne! Sokat! Mindent! Amit hallok, azt már tudom is! Ide hallgass! És a kis Sebastian elkezd énekelni, szöveg nélkül, rengeteg sok műből kapkodva ki részleteket. A legkülönösebb az, hogy bármit énekel, egyiknek sem tudja sem a címét, sem a szerzőjét. Csak a dallamokat tudja, de ezekből aztán rengeteget, annyit, hogy ez hihetetlen egy négyesztendős csöppségnél. - Hol hallottad ezeket, Sebastian? - kérdezi az asszony. - A papától. Ő muzsikálta." TARTALOM: ELŐSZÓ..........................................5 I. FEJEZET Két gyermek.......................................7 II. FEJEZET A ,,Pra en este-beli" nyomdokain......................42 III. FEJEZET Szalad a szekér.....................................79 IV. FEJEZET Holdvilágnál.....................................102 V. FEJEZET Valaki mosolyog..................................135 VI. FEJEZET El nem fogyó utak.................................160 VII. FEJEZET Az őzszemű lány..................................193 VIII. FEJEZET Kacsa kisasszony..................................220 IX. FEJEZET A nyereg és a nyáj.................................233 X. FEJEZET Kétmáslis........................................253 XI. FEJEZET Asszonyok mennek - asszonyok jönnek XII. FEJEZET Thomas-cantor...................................350 XIII. FEJEZET Megy az élet.....................................367 XIV. FEJEZET Két királyok meg az újszülött........................411 XV. FEJEZET Sötétség.........................................453 XVI. FEJEZET ,,Trónusod elé járulok, ím..."........................503