A Szajna lánya

Tíz regény után első novellás kötete ez a könyv Kende Sándornak; ritkaság, hogy egy író ennyire kerülje a novella ingerlően kézhez álló műfaját, mégis természetesen él Kende Sándor e műfaj eszközeivel: akadnak novellák, melyekben könnyedebb elbeszélőnek mutatkozik, mint legjobb regényeiben. A Szajna lánya huszonöt évnyi időt fog át, a felszabadulás óta írt novelláinak legjavát tartalmazza, következésképpen a legkülönfélébb élmények, vonzalmak, változások lenyomatát viseli magán. Színes, változékony a tematikája: a humanista fűtöttségű, kesernyés humorú katonatörténetektől átível a finom etikai érzékkel megoldott mai életképekig, sorsvázlatokig, mint például a nevelőintézetben dolgozó pedagógusházaspár életének zátonyra futása az asszony rossz nevelői munkája miatt, vagy az édesanyja látogatására Párizsba utazó fiatalember vergődése 1956-ban, a felfordult országba való visszatérés és anyja leplezett, kétségbeesett ragaszkodása között. Kende Sándor számára a novella műfaja elsősorban hangulatteremtő erejének kipróbálását jelenti: regényeinek fegyelmezett, gondosan kimunkált szerkezete helyett itt a fesztelenebb, változatosabb, impresszionisztikusabb stílus uralkodik. A kötet bensőséges hangulatához az is hozzájárul, hogy egy őszinte, nyílt írói karakter saját művészi lehetőségeivel való kísérletezésének és játékának lehetünk tanúi.