A Sátán - A nagy Kísértő a teológia, az élet és az irodalom szembesítésében.

Az emberi történelem bizonyos időszakaiban fölerősödik a Gonosz szellemi hatása, akár a rombolás eszméinek szuggesztív erejével, akár a politika hatalmasaiban, akik szenvedések özönét zúdítják az emberiségre. Pál apostol a "gonoszság misztériumáról" ír. Mindez az emberi lélek és a szabad akarat műve volna? Vagy létezik valami fölöttes Sugalmazó? S lehet-e azt személyes jellegűnek tekinteni az ember jelenlegi tudatszintjén? Létezik-e valamilyen - Univerzumunk fölötti - létszféra "fénybirodalma", tér-idő dimenziós világunkon túl? Vagy mi, földi halandók lennénk a lét végső mértéke? Csak az léteznék, amit mi - tapasztalatainkra hivatkozva - létezőnek ítélünk? És a gonoszság hatalma? Az nem tapasztalat? Földszintes-e a valóság, vagy többemeletes? Nem hatalmasabb-e a láthatatlan valóság a láthatónál? S lehet-e hinni a "bukott angyal" általi megkísértésben? Hogyan szembesíthető a Bibliára alapozott teológia a sorsdrámákkal a nagy Kísértő ügyében? Mit üzen a tiokról Prométheusz mítosza után a Jób könyve, az Apokalipszis, majd Milton, Goethe és Madách drámája? S hogyan módosul ebben a távlatban életünk értelme? - Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik könyvében Boda László író, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának nyugalmazott tanára. Jókai Anna Kossuth díjas írónő véleménye szerint a szerző "hihetetlenül nagy fába vágta a fejszéjét - érdemes volt. Nagyszabsú vállalkozás ez, sok egyéni felfedezéssel..."