A Pónya - Visszaemlékezések

Erős hiányérzetem támadt az elmúlt években. A Paksi Atom- erőműről már kisebb könyvtárnyi írás, tanulmány, könyv és diplomamunka született. Fél évszázados történetének szinte minden részletét feltárták, elemezték különböző nézőpontokból. Csak egy valaki nem szólalt meg, Pónya József, aki nagy titkok tudója, és életének legaktívabb korszakában 25 évet élt szoros kapcsolatban a Nagy Művel. Formálta, alakította annak létrejöttét és működését. Vezérigazgatóként nemcsak a biztonságot és a technológiát felügyelte, hanem a szervezeti és az emberi oldal legalább ugyanakkora súlyt képviselt rendíthetetlen szemléletében. Tanítómestere volt a Csikócsapatnak, a huszonéves műszakiak erőművet indító közösségének, akik feltétlen bizalmát élvezték. Pónya József nagyszerű stratégiával és átgondolt taktikával alkotott. Ha más korban születik, valószínűleg híres hadvezér lett volna, aki sorra nyeri a csatákat, és akiért a katonái tűzbe mennének. Ma pedig kiváló menedzsernek titulálnák. Ezt a fogalmat a 70-es és a 80-as évek Magyarországán nem ismerték, nem tanították. Őt nem a tankönyvek és a képzések tették azzá, hanem a küzdés tapasztalata. Szinte mindenről tudott, ami a vállalatnál történt, mert a dolgozói között élt. Sok, már legendává érett történet kering róla. ,,Hajnalban itt járt a Pónya." ,,Elintézte a Pónya." ,,Jól elkapta a Pónya!" Mi viszont semmit nem tudtunk őróla. Gyerek- és ifjúkora soha nem került szóba, ahogyan az atomerőmű tartós sikereihez és nemzetközi elismertségéhez vezető út mögötti ütközetek és háttéralkuk sem. Most sok minden kiderül, a dolgok az év- tizedek távlatából válnak érthetővé, néha humoros, néha megdöbbentő közelítéssel. Őszinte örömünkre szolgál, hogy a Főnök visszaemlékezései könyv formában megjelenhettek a 90. születés- napjára. Kováts Balázs, egy a csikók közül