A Magyar Állami Népi Együttes

A második világháborút követő első években, a romba döntött országok újjáépítésének korszakában új színfoltok tűntek fel a népi demokratikus államok kulturális életében: hivatásos folklóregyüttesek. Születésüket a kialakuló új társadalmi rend mindenütt elősegítette, szervezeti formájuk és művészeti célkitűzéseik kialakításához pedig sok helyütt hozzájárult a már korábban is működő szovjet együttesek ösztönző példája. A frissen alakuló társulatok természetes hazájuk, népük művészeti tradíciójához kötődnek, a szellemi kultúra évszázados értékeit megőrző néphagyományhoz. Nem történt ez másként a lassan negyedszázados jubileumához közeledő Magyar Állami Népi Együttessel sem: ma ismert arculatát kezdettől fogva meghatározták a magyar folklór különböző értékei, táji változatai, s nem kevésbé a magyar művelődéstörténet más, főleg zenei hagyományai. Érdemes egy pillantást vetnünk ezekre az összetevőkre, így jutunk közelebb az együttes alaposabb megismeréséhez, műsorainak jobb megértéséhez is.