A Csárdáskirálynő vendégei

Az ötvenes évek magyar színházi világába vezet el Bános Tibor újságíró, színháztörténész könyve, pontosabban, a függöny mögé, a kulisszák közé. Az ötvenes évek politikatörténetéről, a gazdaság minden józan észnek ellentmondó, erőszakos átformálásáról sok mindent olvashattunk. De mi történt a művészekkel, a kultúrával, s annak egy szeletével, a színházzal, hogyan lehetett ráncba szedni, irányítani? Lehetett: az általános hisztéria, megfélemlítés légkörében a központi direktívákat a maguk hatalmi céljaira felhasználó kisdiktátorok gondoskodtak róla. A kor színházi életének és e könyv írásainak központi figurája a Nemzeti Színház igazgatója, Major Tamás, a zseniális karrierista és intrikus színész-rendező, aki gátlástalanul emelt magasra és ejtett el embereket, tett tönkre színészi-rendezői pályákat, életeket, miközben a túlhatalmát megnyírbálni igyekvő kultúrirányítással is volt ereje, energiája csatározni. S mellette a könyv szereplői az áldozatok: Bajor Gizi, Somlay Artúr, Gellért Endre, Hont Ferenc, Mezei Mária, Gombaszögi Frida, az író Heltai Jenő és a többiek, derékba tört vagy megakasztott, mellékvágányra terelt karrierek, megszűntetett színházak és műfajok. Mi lett a pesti kabaréval? Hogy élte túl az évtizedet a lenézett és üldözött műfaj, az operett? Erről szól Bános Tibor olvasmányos, szórakoztató könyve sok dokumentummal és remek korabeli fényképfelvételekkel.