A Balatonfüredi Állami Kórház 20 éve

Előszó A balatonfüredi Állami Kórház ez évben ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. Balatonfüred évszázadok óta a legismertebb és legkeresettebb gyógyfürdőink közé tartozik. A mai kórház elődje, az Erzsébet Szanatórium, a maga idejében jól ismert és magasszintű gyógyüdülőhely volt, amelyet akkoriban sok külföldi kiválóság, így Rabindranath Tagore, de nem egy neves orvos-professzorunk is felkeresett betegsége gyógyítása céljából. A felszabadulás után, a társadalmi átalakulás és az orvostudomány rohamos fejlődése jogosan növelte meg igényeinket a kardiológia terén is. Az Erzsébet Szanatórium 1949-ben történt államosítása és a jelenlegi balatonfüredi Állami Kórház működése fordulópontot jelentett hazánk kardiológiai betegellátásában. A balatonfüredi Állami Kórház a régebbi Erzsébet Szanatórium épületében ma teljesen rekonstruált, korszerűsített, műszerekkel jól felszerelt, modern kardiológiai intézmény. A kórház lényegesen megnövekedett ágyszámával, jól képzett és lelkes orvosi gárdájával, korszerű műszerezettségével ma a korszerű igényeknek messzemenően eleget tud tenni és nagy ágyszámával lakosságunk kardiológiai kezelésében egyik legfontosabb tényezővé vált. A fejlődésre jellemző, hogy ma már a balatonfüredi orvosi napokon a kardiológia reprezentánsai tartanak előadásokat, és ezek a balatonfüredi kongresszusok hazánk jelentős orvostudományi megmozdulásai közé tartoznak. A kórház vezetője és lelkes kollektívája kitűnően oldotta meg azt a kérdést, hogy egy gyógyüdülő hely lehetőségeit hogyan kapcsolják össze a korszerű kórházi szakellátással és a speciális kutatási feladatok megoldásával. Örömmel kell üdvözölnünk tehát a kórháznak azon elhatározását, hogy e könyvben a kórház tudományos eredményeit összefoglalja és azokat, mint egységes anyagot bocsátja az olvasók rendelkezésére. Miként ez a könyv is bizonyítja, az intézet működése sokoldalú, a kardiológiának sok vonatkozására tér ki. Külön kiemelendő, hogy az intézetben komoly methodikai kérdésekkel is foglalkoznak, így az elektrokardiographia, az izotópos módszerek alkalmazása stb. Ezek a methodikai kutatások mások munkájához is feltétlenül hasznosak. Dicséretes, hogy az intézet a cor pulmonale problémáival is foglalkozik, hiszen ismeretes, hogy a chronikus tüdőmegbetegedések szaporodása folytán a cor pulmonale kérdése mind nagyobb jelentőséget kap. Feltétlenül hasznos és a gyakorlat szempontjából nagy eredménnyel járt újítása a kórháznak, hogy a cardiovascularis betegek rehabilitációjával intenzíven és eredményesen foglalkozik. Nagy fontossággal bír, hogy a szívinfarctus következtében nem egyszer tartósan megrokkant betegek munkába állításával jelentős eredményt értek el, ami nemcsak hazánk egészségügyi ellátásában, a mindennapi gyakorlat szempontjából fontos tényező, de a rehabilitációnak, mint új orvostudományi doktrinának is elvi jelentőségű eredménye lett. Tartalom Előszó Prof. dr. Gömöri Pál akadémikustól 3 Dr. Debrőczi Tibor: A gyógyfürdő és a Kórház története 7 Dr. Debrőczi Tibor: A szív és keringési betegségek intézeti rehabilitációjának lehetőségei és eredményei 25 Dr. Antalóczy Zoltán: A szív elektromos instabilitásának pathomechanismusával és meghatározásával kapcsolatos vizsgálatainkról 51 Dr. Endersz Frigyes: A cor pulmonale chronicum korai diagnosisa 91 Dr. Horváth Mihály: Nukleáris kardio-pulmonalis diagnosztika 117 Kórházi előadások és közlemények jegyzéke 165