Egy tudományos igényességgel megalkotott album kézbevételekor hiszem, hogy szívet melengető érzéssel, az egyik legszebb magyar táj iránti elkötelezettséggel és a természetbe vonzó vágy kívánalmával gazdagodik a Kedves Olvasó. A könyv alkotóját, a természet iránt elkötelezett Szabó Béla fotóművészt megérintette a múlt század egyik legnagyobb magyar polihisztorának, Dr. Rómer Flóris ,,pannonhegyi bencés, győri főgymnasiumi tanár és múzeumőr"-nek bakonyi barátaihoz ,,A Bakony" címmel, ,,Természetrajzi és régészeti vázlat,, alcímmel írt igényes munkája. Szabó Béla fotóművész arra vállalkozott, hogy a XXI. század elején végigjárja azt az utat fényképezőgépével, amelyet végigjárt a bencés tanár és rögzített tollával. Az 1860-ban megjelent mű hiánypótló feladattal jelent meg, s a jelenlegi bővített kiadás, - Szabó Béla képei és az eredeti mű együttes kötésben - még mindig feltáró céllal jut el az érdeklődő közönséghez. Mert most sem vagyunk birtokában annak a csodának, amely a Dunántúl Balatontól északra fekvő területén rejlik, amely megnyilvánul a geológiai, biológiai sokféleségben a néprajzi, régészeti és történelmi nevezetességben. Amire ma is rácsodálkozunk, annak az 1850-es évekbeli állapotát Rómer Flóris, a tudós a fent jelzett könyvében megfogóan szép nyelvezettel vetette papírra. A hitelességre döntő érv a szerző, a bencés tanár szakmaisága, akit akkor a Magyar Tudományos Akadémia a tagjai sorába választott, alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak, aki 30 önálló kötet és mintegy 450 tudományos közlemény szerzője.A művészileg tudományos elvárásoknak megfelelően felépített album nem véletlenül indít el a bakonybéli barangolásra a Bakonyaljáról, a nyúli tájban felállított ,,Jézus a keresztfán" ábrázoló szobor képével. Hisz mindaz, amit e könyvben is látunk, legfőképp a Teremtő érdeme, aki az Univerzum evolúciójában a Föld nevű bolygón megadta a fejlődési lehetőséget, a szépet, az élet sokszínűségét. A Bakony kialakulásához a tenger többszöri jelenléte vezetett, ezt a területet a százmilliókban mérhető évek során többször borította a hol mély sós vizű, máskor a sekélyebb és édesvízi, vagy éppen mocsártenger. A környező vidék tektonikus mozgásai megemelték a medencét, így újból szárazfölddé vált a vidék. A tengerek gyakori és hosszan tartó jelenlétének következménye a vidéket borító üledékes mészkőréteg, a bazalt, a dolomit, amelynek léte a földtörténeti skálán a pliocén korra tehető, tehát a Bakony szépségének kezdete a jelentől 2-5 millió évvel korábbra tehető. E viszonylag emberi léptékkel is hosszú idő alatt lett, illetve vált a táj sokszínűvé és gazdaggá. Kedves Olvasó! A kézbe vett album csodás képeivel és szerkezetével meggyőződésem, hogy egy különös tanulmányozást kíván. A képi anyagra történt rácsodálkozás után, a második részben olvasható, Rómer Flóris lejegyzett benyomásainak azonosítását ajánlom, amely még a képek valóságérzetét tovább fokozza, ívet emel a mai Bakony világa és a XIX. század közepén Rómer Flóris által fellelt Bakony között. Így teljességében feltárul számunkra a vidék értékrendszere, amely maradandó. Ezek után következhet az a harmadik stáció, hogy követjük a tudóst, követjük a művészt, azaz végigjárjuk akár fényképezőgéppel is a Bakony világát. Megtisztelve érzem magam, hogy ajánlhatom Szabó Béla művészi alkotását, eredeti ötletét, azt, hogy Rómer Flóris a tudós nyomába szegődött, azzal a kívánsággal, hogy az album gazdagítsa magyarságunkat és még jobban értékeljük történelmünket, tudjuk megbecsülni a természet örök ajándékát és az építészi örökséget tekintve a harmonikus ember
nagyságát.
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
