9 db Sztrugackij sci-fi: Kammerer-trilógia (Lakott sziget + Bogár a hangyabolyban + Válaszd az életet) + A bíborszínű felhők bolygója + Hazatérés - Delelő, 22. század + Menekülési kísérlet + Nyugtalanság + A kárhozot

A TELJES Kammerer-trilógia + a Delelő Univerzum 0., 1., 2-3., 5. része + két önállóan megjelent mű. Lakott sziget (Delelő Univerzum 6.) (Kammerer-trilógia 1.) ,,A 22. század, az emberi civilizáció delelője. Megvalósult a csillagközi utazás csodája, és a galaxis benépesedett. A bolygók élik a maguk önálló életét, az egyetlen ellenőrző szerv a progresszoroké, akik a fejletlenebb kultúrák útját próbálják egyengetni. Makszim Kammerer, a zöldfülű szabad kutató a végtelent járja, újabb lakható, illetve lakott világok után kutatva. Amikor aztán egy űrbalesetet követően hajótörést szenved egy ismeretlen bolygón, egyáltalán nem biztos benne, hogy itt huzamosabb ideig elélhet az ember. Szétforgácsolódott birodalmacskák tengődnek az atomháború kínjait nyögő földjén, mindennaposak a mutációk, az eldugottabb vidékeken pedig még mindig a hajdani idők hadigépezetei szedik áldozataikat. Vajon sikerül-e újból egy néppé, szerves egésszé kovácsolni a pártoskodó kiskirályok által szédített tömegeket, vajon létrejöhet-e még működőképes társadalom a politika szörnyetegeinek meddővé vált harcterén? A Sztrugackij testvérek egykor mind nálunk, mind hazájukban betiltott regénye a világ SF-irodalmának igazi gyöngyszeme, és mondanivalója szerencsére (vagy sajnos) éppolyan időszerű, mint megírásakor. Ezt igazolja az is, hogy Oroszországban idén mutatták be kétrészes, monumentális filmváltozatát, amely talán idővel eljut a hazai mozikba is." Bogár a hangyabolyban (Delelő Univerzum 9.) (Kammerer-trilógia 2.) Lev Abalkin Progresszor eltűnt. Utoljára a Szigetbirodalom politikai csatározásaiba keveredett bele, majd hazarendelték. Azóta valahol a Földön bujkál, de hogy a lelkiismerete elől, vagy egy idegen civilizáció sötét megbízását teljesíti, nem tudni. Csak egyvalaki találhatja meg: Makszim Kammerer, a KONBIZ-2 különleges ügynöke, aki valamikor maga is Progresszornak készült. Kammerer pályája kezdetén maga is megjárta a Szaraks bolygó birodalmainak intrikákkal terhes világát, ám Abalkin esete még őt is megoldhatatlannak látszó rejtéllyel szembesíti. Egyre inkább úgy tűnik, ez a nyomozás akár a józan eszébe kerülhet, sőt az életébe. Az Európai Nagymester testvérpár egyik legtöbbet vitatott műve, a Lakott sziget folytatása most végre teljes terjedelmében, önálló kötetben olvasható magyarul, Borisz Sztrugackij kihagyhatatlan utószavával. Válaszd az életet (Delelő Univerzum 10.) (Kammerer-trilógia 3.) Tojvo Glumov, a KONBIZ (Kontroll Bizottság) egyik munkatársa elhatározza, hogy fényt derít közvetlen főnöke és régi munkatársa néhány gyanús és homályos cselekedetére. Glumov feltételezése szerint Makszim Kammerernek és még jó néhány, a Csodabogarak Inzézetében dolgozó kutatónak esetleg titkos kapcsolata lehet a Vándorokkal, ezekkel az idegen és a földiekre veszélyt jelentő lényekkel, ugyanis számos olyan rejtélyes jelenség szaporodott el a Földön (például a Pingvin-szindróma vagy a fukamizáció elleni tömeges tiltakozás), mely csakis a külső beavatkozó számára kedvezhet. Legalábbis a látszat ezt mutatja. Kammerer azonban megszólal, és magyarázatot ad, mely fényt derít Glumov sötétben tapogatózására. A bíborszínű felhők bolygója (Delelő Univerzum 0.) A Hiusz űrhajó-prototípus forradalmasíthatja az űrrepülést, korábban nem is álmodott lehetőségeket nyitva meg az emberiség előtt. Veszélyes első útjára olyan legénység kerestetik, amely minden nehézséggel bátran szembenéz. És összeáll a csapat: Jurkovszkij, Dauge, Krutyikov és Bikov - egyszer majd legendává válnak mindahányan. A feladat: a fotonhajtóművek bejáratása, valamint a Vénusz bolygó felderítése. Több korábbi expedíció már odaveszett, de az egyik csapat geológusa, Tahmaszib Mehdi még jelentette egy mesésen gazdag nehézfém-lelőhely, az Urán Golkonda felfedezését. A tét tehát nem kicsi: végtelen jólét és maguk a csillagok hullhatnak az emberiség ölébe, amennyiben a Hiusz sikerrel jár. Ha azonban nem... a társadalmi és technikai fejlődés megfeneklik, és a Föld sosem válik galaktikus birodalom központjává. Hazatérés - Delelő, 22. század (Delelő Univerzum 1.) Bő százévnyire a jövőben a Földön kialakult az eszményi társadalom. Az ideális kommunista világállam polgárai jólétben élnek, a tudomány minden jóval ellátja őket, anyagi és szellemi értelemben egyaránt. De vajon hogy fogadja ezt a tökéletességet két élő őskövület, a múltból egy elveszettnek hitt űrhajóval hazatért két kozmonauta, Szergej Kondratyev és Jevgenyij Szlavin? Ismerkednek régi-új otthonukkal, feladatokat vállalnak, kihívásokat keresnek a megváltozott világban. Vajon számukra is kielégítően működik-e a tökéletes társadalom, megtalálják-e, amit keresnek itt, a Földön? Sikerül-e beilleszkedniük, ha már a világűrt elzárta előlük a baleset, amit túléltek? Ahogy azt is nyomon követhetjük, miként találja meg helyét e társadalomban az a négy fiatal, akik bár az új kor szülöttei, mégis gyakran kételkednek benne, hasznos tagjaivá válhatnak-e az emberiségnek, fel tudnak-e nőni gyermekkori példaképükhöz, az egyesek szerint hős, mások szerint esendő Gorbovszkijhoz... Az európai SF-nagymester testvérpár életművében központi szerepet töltött be az évtizedeken át írt Delelő-univerzum. Ennek a - tucatnyi hosszabb-rövidebb írást magába foglaló - ciklusnak legfontosabb darabja e filozofikus-kalandos novellafüzér, melynek magyarul eddig csupán egy korai, rövidebb változata jelent meg Ugrás a jövőbe címmel. Ezúttal a szerzők szándéka szerinti teljes mű olvasható szöveghű, új fordításban. Menekülési kísérlet (Delelő Univerzum 2-3.) Két történet, két kísérlet a menekülésre egy halálos veszedelem elől. Az első színhelye a Szivárvány bolygó, amelyen tudósok kutatják a null-transzport titkát. Az utazásnak és a teherszállításnak ez a forradalmian új, instant módja jelentheti a kulcsot az egész galaxis meghódításához, ám az eljárás mellékhatásai egyelőre katasztrofálisak. Nem véletlen, hogy a tudóscsoport egy isten háta mögötti, lakatlan bolygót választott a kísérletek színhelyéül. Legutóbbi próbálkozásuk azonban olyan hatalmas energiákat szabadított el, amelyek akár az egész felszínről eltörölhetnek minden életet... és az evakuálásra sem elég idő, sem elegendő eszköz nincsen. A második történet idejére már az utazás mindennapos módjává vált a null-T, és fiatalok járják a kozmoszt, egyre újabb lakott világokat fedezve föl. Két ilyen felderítőt egy titokzatos harmadik férfi elvezet egy ismeretlen bolygóra, amelyet emberhez hasonló lények laknak egyfajta kora-feudális társadalmi berendezkedésben. A világ primitív technikai szintjéből csak egyvalami lóg ki: egy különös autósztráda-szerűség két hatalmas kráter között. Ezen a sztrádán anakronisztikusan modern járművek haladnak megállíthatatlanul, eltéríthetetlenül. A megmagyarázhatatlan, fejlett technika nem hagyja érintetlenül a bolygó társadalmát, és a földi látogatók riadtan ébrednek rá, hogy e távoli világban történelmük egyik legsötétebb időszaka készül megismételni önmagát. Az SF két Európa-díjas nagymesterének magyarul először olvasható kisregényei az akciódús történet mellett szellemi izgalmakkal is szolgálnak, az értelem evolúciójának titkát keresve, a kitörés lehetséges pontját az emberi gyarlóság örök körforgásából. Nyugtalanság (Delelő Univerzum 5.) A Pandora bolygó teljes egészében dzsungellel borított kontinensén csak egyetlen hely emelkedik a fák koronája fölé: egy magányos sziklaszirt, amelyen a földiek kutatóállomása fölépült. Leonyid Gorbovszkij is a bázis dolgozója, de míg társai szívesebben foglalkoznak az egzotikus vadászkalandokra vágyó turistákkal, ő megszállottan tanulmányozza az erdőt és annak emberi elmével szinte felfoghatatlan élővilágát, mert úgy érzi, valami készül odalent, valami véget fog vetni a bolygó látszólag méltóságteljes nyugalmának. Korábban több embernek is nyoma veszett a rengetegben, és noha a hivatalos álláspont szerint halottnak nyilvánították őket, van, aki még reménykedik visszatértükben. A felderítők időnként meg-megpillantanak humanoidokat a fák között, de hogy ezek vajon az eltűntek, vagy valami helyi civilizáció képviselői, mindeddig nem sikerült kideríteni. A Sztrugackij fivérek kisregénye eredeti formájában évtizedekig nem jelenhetett meg, csupán újraírt változatban. Kötetünk mindkét változatot tartalmazza, ami érdekes lehetőséget ad az összevetésre. További kuriózum, hogy az eredeti mű számos hasonlóságot mutat James Cameron Avatarjával, bár ebben nem a kapzsi emberiség csap össze egy természeti világgal, hanem mi csupán szemlélői vagyunk az idegen ökoszisztéma belső konfliktusának. A kárhozott város A város az égbe nyúló, megmászhatatlanul sima fal és a feneketlen Szakadék közé szorítva éli mindennapinak igazán nem mondható mindennapjait. Lakói - németek, amerikaiak, oroszok, japánok, kínaiak, svédek és még ki tudja, hogy hányféle náció fiai-lányai - sokat vitatkoznak arról, vajon a Földön vagy egy másik bolygón, esetleg egy másik galaxisban vannak-e. Csak azt tudják, hogy valamennyien önként vállalták (ki az életét mentve, ki lelkesedésből, esetleg puszta kíváncsiságból), hogy részt vegyenek a Kísérletben. Csakhogy a Kísérletről nem tudnak, nem is tudhatnak semmit, hiszen ha tudnák, miről van szó, az befolyásolhatná viselkedésüket, cselekedeteiket... Így viszont lassan megszokják a legképtelenebb dolgokat, a Várost váratlanul elárasztó majmokat, a helyet önkényesen változtató Vörös Épületet, az abszurdnál abszurdabb rendelkezéseket is, hiszen ki tudja... A Kísérlet az Kísérlet. A tudományos-fantasztikus irodalom klasszikusnak számító Sztrugackij fivérek nevét a műfaj magyar rajongói is jól ismerik. A kárhozott város című regényük nagyon sokáig nem jelenhetett meg, a szovjet rendszer talán nem szerette volna, ha az olvasó megtudja, miről is szól a Kísérlet... Világvége a szomszédban A Sztrugackij fivérek fantáziabirodalmában semmi nem szimplán fekete vagy fehér. Történeteik csöppet sem egyszerűek vagy kiszámíthatók: vérbeli meghökkentő mesék, középpontjukban a kisemberrel, akit az sem érdekel, ha a szomszédságban véget ér a világ, csak élik tovább a maguk hétköznapi életét. Kötetünk ezúttal két kisregényt tartalmaz, melyek klasszikus forgatókönyvekre kínálnak újszerű, rendhagyó megoldásokat. A marslakók második inváziója H. G. Wells ősrégi ötletét porolja le a Földünkre érkező idegen támadókról, akiket az emberiség semmiféleképpen nem képes megállítani. Sztrugackijéknál azonban az emberek csak addig szegülnek ellen, míg rá nem jönnek, hogy kicsinyes számításukat a földönkívüli elnyomás alatt ugyanúgy megtalálják, sőt talán még jobban is élhetnek, mint korábban... mindössze egy aprócska árat megfizetve. Az Egymilliárd évvel a világvége előtt akár szokványos katasztrófatörténet is lehetne, ha más írta volna. Így azonban izgalmas krimibe oltott fejtegetéseket kapunk a világegyetem működéséről, a véletlenek és az ember szerepéről benne... ami talán egyáltalán nem egyezik meg az iskolában tanultakkal.