7 db Rudolf Steiner tanítás: A karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata I-II. + Az új Ízisz, az isteni Szófia keresése + A földfejlődés szellemi-valós háttere + A szellemi világ küszöbe + Az emberi temperamentumok titka + A Róz

A karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata I-II. Az antropozófia a 20. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban a keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, euritmia, beszédformálás, stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása). Tartalom A KARMIKUS ERŐK TERMÉSZETE I. fejezet 9 A világban működő törvényszerűségek különböző fajtái. Az ásványvilág önmagába zártsága. A világmindenség éteri befolyása a növényekre. Az ásvány- és a növényvilágban az ok és az okozat egyfajta egyidejűségben létezik egymás mellett. Az állatvilágot és az embert kialakító erők, okok azonban az egyedek születését megelőző időből származnak. Az okok keresését illetően e két területen az időben kell visszafelé haladnunk} amelynek egy bizonyos pontján az egyedi állat mindenkor feloldódik, az ember azonban rátalál a saját előző földi életére. - A szellemi világ megnyilatkozásait csak egy olyan gondolkodásmóddal és logikával lehet megértenünk, amely megfelel a szellemi világ saját természetének. II. fejezet 28 A karma három alkotóeleme. Az embert körülvevő világ különböző területei és ezek hatása az ember belső lényére. Az előző földi életünk alapján alakul ki a jelenlegi étertestünk és asztráltestünk. A karmát a kozmikus hierarchiák építik bele az egyes ember személyes vonásaiba és életének külső eseményeibe. A karma épp olyan szükségszerűséggel érvényesül az emberi életben, mint amilyen szükségszerűséggel hatnak a természeti törvények a természetben. Az emberi lény csak a fizikai világ szintjén élheti meg a szabadságot. III. fejezet 48 A karmikus szükségszerűség és az emberi szabadság. A történelmi korokban visszafelé haladva egyre inkább csökken a különbség a földi létben jellemző tudatunk és a halálunk után a szellemi létben átélt tudatunk között, mígnem ez a különbség a távoli múltban meg is szűnik. Ismétlődő földi életekről csak akkor beszélhetünk, amikor ez a különbség az emberiéiben fennáll. A távoli jövőben a földi és a szellemi lét e különbsége ismét feloldódik. - Előző földi életünk tetteinek hatása a jelenlegi földi életünkre. Ez jelenti számunkra a karmikus szükségszerűséget. A saját karmánkban mi magunk vagyunk, mi adjuk tartalmát és feladatait. Karmánk szükségszerűsége nem zárja ki és nem korlátozza szabadságunkat. IV. fejezet 66 A halál és az újabb születés közötti életben a többi emberi lélekben, mint valami tükörben a velük szemben tanúsított földi magatartásainkat, tetteinket pillantjuk meg. A szellemi világban az én-érzetünk, a magunkról való tudomásunk e tükörképek révén keletkezik bennünk. - Földi szeretetérzésünk a következő inkarnációban átalakul örömmé, az öröm pedig az ez utáni földi létben megismerési erővé válik bennünk. A gyűlölet karmikus következménye a következő inkarnációban a szenvedés. Ebből pedig az ez utáni földi létben értelmi tompaság alakul ki. A nevelés feladata a gyermekek karmájának felismerése és a karmikus kiegyenlítések elősegítése. A kortársi viszony jelentősége az egymást követő földi életekben. V. fejezet 85 Az ember a szüleitől örökli a testét, de 8. életévétől kezdve ezt átdolgozza annak alapján, amit a szellemi létből hozott le magával. Hogy a testünk milyenné válik, azt innen kezdve már nem az öröklődési, hanem a karmikus viszonyok határozzák meg. - A nyitottság; őszinte érdeklődés a külvilág iránt átváltozik bennünk testi egészséggé a következő földi életben. A lelki elzárkózás a világ jelenségei elől csak úgy küzdhető le, ha a következő életünkben testi megbetegedést élünk át. A különböző életeinkbe átnyúló barátságaink. VI. fejezet 102 Az ember hármas organizációja. Az ébrenlét és az alvás fizikai és lelki szempontból. Képzetalkotás és emlékezés. A nappali, ébrenléti tudatunkban vagyunk csak önmagunknál, a tudattalanunkban viszont a világegészbe vagyunk betagolódva. Az ember érzékelő rendszere a harmadik hierarchiával, ritmikus rendszere a második hierarchiával, mozgási rendszere az első hierarchiával függ össze. A harmadik hierarchia lényei alapozzák meg az emberben az emlékezés tevékenységét, és ők vezetnek bennünket földi életünk öntudatlanul maradó szférájában. A második hierarchia lényei a halál utáni életünkben a személyes karmánk megtervezésén dolgoznak velünk. Az első hierarchia lényei átélik magukban és megalkotják annak képmását, amit az ember a Földön cselekedett. Az emberi világ és az istenek - a szellemi hierarchia - kölcsönösen egymásra hatnak, befolyásolják egymást, függnek egymástól. EGYES EMBERI SORSOK KARMIKUS MEGHATÁROZOTTSÁGAI VII. fejezet 120 Friedrich Theodor Vischer, Franz Schubert és Eugen Dühring személyisége. VIII. fejezet 136 A VII-IX. századi arabizmus kapcsolata a XIX. századi mechanikus természettudománnyal. Vischer, Schubert és Dühring előző életei. IX. fejezet 153 Eduárd von Hartmann és Friedrich Nietzsche, a két XIX. századi filozófus élete és karmája. X. fejezet 169 Harun al-Rasid és a bagdadi kultúrközpont. Az arabizmus. Ennek hatása az európai civilizációra bizonyos individualitások újraszületése által. Francis Bacon. Laplace. Charles Darwin. Mamun és Muavija. Woodrow Wilson. Az emberi lélek a tudatalattiban megőrzi és áthozza újabb életébe a korábbi életében hordozott szellemi beállítottságát, világképét. A régebbi korokhoz tartozó eszmék is újra megjelennek a világban az újraszülető emberekben. XI. fejezet 183 Garibaldi. Lessing. Byron. XII. fejezet 198 Hol vannak a korábbi idők beavatottjai? A mai civilizáció alkalmatlanná teszi az ember testét arra, hogy a saját szellemét teljes mértékben magába fogadja. Garibaldi az ír misztériumok beavatottja volt a IX.században. A materialista Ernst Haeckel korábbi inkarnációja VII. Gergely pápa volt. Lessing a görög beavatott és dominikánus skolasztikus. Valentin Andreae inspirált módon írta a ,,Christian Rosenkreutz"-ot. A Palládium és Byron korábbi élete. Valamely földi élet önmagában nem érthető meg, magyarázatát csak az egymásra következő földi életek alapján lehet megtalálnunk. Tartalom AZ EMBERISÉG TÖRTÉNELMI HALADÁSÁRA VONATKOZÓ KARMIKUS FEJTEGETÉSEK I. ELŐADÁS - 1924. április 6 9 Francis Bacon és Johannes Amos Comenius. Marx és Engels. Ottó Hausner. Előző földi inkarnációjuk hatása az életükre. Az ember a saját személyes lelki tartalmait átviszi a későbbi korszakokba. II. ELŐADÁS - 1924. április 12 21 Egyes meghatározó személyiségek a szellemi világban is folytatják tevékenységüket az emberi lelkek körében és ott tanítványokat képeznek ki. Bacon tanítványa Ranke, Comeniusé Schlosser. Conrad Ferdinánd Meyer előző életei. III. ELŐADÁS - 1924. április 23 37 Pestalozzi, C. F. Meyer, Emerson, Hermán Grimm előző életei. Az egyes emberlelket nem tekinthetjük csupán egyetlen korszakhoz tartozónak, aki csak egyetlen földi életet él le, hanem csakis úgy, hogy individualitását az egyik földi életből a másikba haladva szemléljük. IV. ELŐADÁS - 1924. április 26 55 A régi beavatottak megtestesülésének nehézségei jelenkorunkban. A régi beavatási bölcsesség most gyakran költői, művészi alkotásban nyilvánul meg. - Ibsen, Wedekind, Hölderlin, Hamerling. V. ELŐADÁS - 1924. április 27 69 Néró újabb inkarnációi. Rudolf osztrák trónörökös öngyilkossága mint a karmikus kiegyenlítés egy fajtája. A materializmus kifejlődése eltompította a karma iránti fogékonyságot. AZ INDIVIDUÁLIS EMBERI ÉLET KARMIKUS KUTATÁSA VI. ELŐADÁS - 1924. május 4 83 A karma szemléletére nem alkalmas korunk szokásos gondolkodása. A halál után az emberek nemcsak önmagukban, hanem egymásban is élnek, és megtapasztalják saját tetteik hatását a másik emberben; ezen alapul karmájuk alakulása a következő életükben. Karmagyakorlatok: a külső emberalak gondolati eltávolításával láthatóvá válik a Szaturnusz, a Nap és a Hold impulzusa. VII. ELŐADÁS - 1924. május 9 99 Az előző életbe való visszatekintés lehetősége. VIII. ELŐADÁS - 1924. május 10 116 Az előző élet hatása az ember külső alkatának kialakulására. Az emberi fej és a fej alatti test összefüggése az egymást követő inkarnációkban. A fej, a ritmikus rendszer és az anyagcsere-végtagrendszer megismerésének módja. KARMAFORMÁLÁS A HALÁL ÉS AZ ÚJABB SZÜLETÉS KÖZÖTTI ÉLETBEN IX. ELŐADÁS - 1924. május 11 135 Az ősi bölcsesség beleáramoltatása az emberiségbe bizonyos szellemi lények tette volt a régmúltban, akik később eltávoztak a Földről és a Hold-szférába vonultak át, ahol már az emberi karma alakításában vesznek részt. A halált követően az ember visszafelé haladva átéli földi életét a többi ember szemszögéből nézve: amit tetteivel nekik okozott, azt most saját magában érzi. Ebben a belső élményében játszanak szerepet a Hold-szféra lényei. E megélt tapasztalatait azután beépíti az ember az újabb földi élete akaratába. X. ELŐADÁS - 1924. május 16 151 A Nap-szféra jelentősége a halál és újabb születés közötti életben. Ebbe a szellemi régióba a gonosz részünket nem vihetjük be. Az embernek így két része van: az, amelyik a halál után áthaladt a Nap-szférán, és az, amelyik nem. Az egészségre való hajlam a Napszféra által jön létre bennünk. A földi létben szakadék tátong a morális-lelki és a természeti-fizikai között, mert itt a szellemi törvényeknek nincs olyan külső, a külvilágra gyakorolt hatásuk, mint a természeti törvényeknek. A szellemi törvények csak az ember belső lelki világában érvényesülhetnek. XI. ELŐADÁS - 1924. május 18 166 Az emberi élet hétéves szakaszokra való felosztása; a szellemi hierarchiák időben egymást követő hatása ránk az életutunk során. A karmikus követelmények bevésődésének időszaka és a karmikus kiegyenlítések teljesítésének időszaka az életben. A halál és újabb születés közötti élet során az ember elérkezik a Mars- Jupiter- és Szaturnusz-szférába, ahol saját morális színvonalával szembesítik. A születetlenség és a halhatatlanság fogalma. A születés előtti életünk iránti érdektelenség következménye az, hogy az ember a szellemi világgal szemben is közömbössé vált. XII. ELŐADÁS - 1924. május 29 184 Az emberi életút hét éves szakaszainak és a bolygószféráknak összefüggése. A halál utáni élet inspiratív megismerése. A Mars-, Jupiter- és Szaturnusz-szféra. - Voltaire, Eliphas Levi, Victor Hugo. XIII. ELŐADÁS - 1924. május 30 196 A hétköznapi tudat, az imaginatív tudat és az inspiratív tudat viszonya az emberi testhez. Az ember a szellemi hierarchikus lények hordozója. Gondolati életünk a harmadik hierarchiával, érzelmi életünk a második hierarchiával, akarati életünk az első hierarchiával áll összefüggésben. Karmánkat a bennünk élő istenek formálják. A sors higgadt elfogadása adja a legerősebb szellemi impulzusokat. XIV. ELŐADÁS - 1924. június 4 210 A kozmikus világ éterisége, asztralitása és szellemisége. A tér világa és az idő világa. Krisztus kapcsolata az idővel. Ex deo nascimur - In Christo morimur - Per spiritum sanctum reviviscimus. XV. ELŐADÁS - 1924. június 22 225 Az asztráltest és az én kihúzódása a fizikai és étertestből az elalváskor, illetve visszaereszkedése azokba a felébredéskor. Az alvás során felidéződik összes előző földi életünk, egészen a legelsőig, sőt még az azelőtti szellemi világbeli egységlétünk is. Az egész kozmosz a szellemi hierarchiák emberrel kapcsolatos működésének szolgálatában áll. XVI. ELŐADÁS - 1924. június 27 240 A szellemi világ és a földi világ nem különül el élesen egymástól. A fizikai világ önmagában halott, a szellemi hierarchiák teszik élővé és elevenné. "Az éjféli Nap " látása. A harmadik hierarchia az alvás idején az étertestünkben megfigyeli és kiviszi a kozmoszba a nappal átélt gondolatainkat. A kultuszok szellemi párhuzama az érzékfeletti világban. XVII. ELŐADÁS - 1924. június 29 254 Elemi csapások, tömegbalesetek és civilizációs katasztrófák karmikus megvilágításban. Az isteni hierarchiák tetteibe belejátszanak a luciferi és ahrimáni hatalmak. A jó istenek törekvése, hogy az emberi sorsokat újra visszavezessék az igazság útjára. Az emberek sorsa összefonódik az istenek sorsával. Az új Ízisz, az isteni Szófia keresése - Karácsonyi előadások A négy előadásban érezhető a karácsonyi ünnepek hangulata, melyeket a szerző művészien köt össze Ízisz és Ozírisz misztériumával, a kozmikus eseményekkel és azok hatásával a természet birodalmaira. Érinti a reinkarnációk és a karmák misztériumát, és mindenekelőtt a Napkeleti bölcsek és a pásztorok vonatkozásában, akik a szoláris születést kontemplálták. A földfejlődés szellemi-valós háttere - Öt előadás Berlinben, 1911. október 31. - december 5. Tartalom A Föld Szaturnusz-megtestesülésének belső aszpektusa 5 A Föld Nap-megtestesülésének belső aszpektusa 21 A Föld Nap-megtestesülésének belső aszpektusa és Hold-megtestülésbe való átmenete 37 A Föld Hold-megtestesülésének belső aszpektusa 55 A Földplanéta Föld-megtestesülésének belső aszpektusa 73 A szellemi világ küszöbe Ebben az írásban aforisztikus formában nyújtunk néhány tájékoztatást a világ és az emberi lényiség azoknak a részeire vonatkozólag, amiket akkor látunk meg, amidőn a szellemi megismerés átlépi a határt, amely az érzéki világot a szellemi világtól elválasztja. Sem rendszeres bemutatásra, sem bármilyen vonatkozásban teljességre nem törekszik, hanem szabad módon kísérli meg néhány szellemi élmény leírását. Ebben a vonatkozásban, ahogyan az előző év során kiadott "Egy út az ember önmegismeréséhez" is, egyéb írásaim kiegészítését és bővítését szolgálja. Mégis arra törekedtem, itt is, hogy az összeállítást úgy adjam, hogy az írást önmagában, a többi ismerete nélkül is olvashassák. Tartalom Bevezető megjegyzések 5 A bizalomról, mellyel a gondolkodásnak adózhatunk, és a gondolkodó lélek lényéről. A meditálásról 7 A szellemi világ megismeréséről 13 Az ember étertestéről és az elemi világról 20 Az előző összefoglalása 26 A megismételt földi életekről és a karmáról. Az ember asztráltestéről és a szellemi világról. Az arimáni lényegiségekről 27 Az asztráltestről és a luciferi lényegiségekről. Az étertest lényéről 34 Az előző összefoglalása 39 A Küszöb Őréről és az érzékfeletti tudat néhány sajátosságáról 41 Az Én-érzésről és az emberi lélek szeretőképességéről és azok elemi világhoz való viszonyairól 48 Az érzéki világ és az érzékfeletti világok közötti határról 56 A szellemi világok lényeiről 60 Szellemi kozmikus lényegiségekről 66 A fizikai emberi test első kezdeménye 72 Az ember "igazi Én"-jéről 76 Néhány előző összefoglalása 81 A szellemi élmények sajátos elnevezéséről 83 Fontos megjegyzések (1918) 86 Az emberi temperamentumok titka A könyv a nevelés és a pedagógia szempontjából lényeges témával, a temperamentumok kérdésével foglakozik Rudolf Steiner azonos című tanulmányát és Peter Lipps pedagógiai szempontú írásait foglalja magában. Példákkal illusztrálja, miként közelíthetjük meg a különféle alkatú gyermekeket, mi az, amivel segíteni tudunk nekik, miként tudjuk érdeklődésüket felébreszteni, mivel tudjuk érzéseiket megérinteni. Tanárok, nevelők és szülők is sokat meríthetnek belőle. A Rózsakeresztesek teozófiája - 14 előadás / München 1907. május 22 - június 6. ,,A szellemi mozgalomnak határozott célja van, nevezetesen, hogy előre formálja a jövő emberiségét. Ez a cél csak a szellemi bölcsesség magunkba fogadása révén érhető el. Ez az a gondolat, amely abban a lélekben él, aki a szellemtudományt az emberiség nagy feladataként fogja fel, s úgy tekinti azt, mint a fejlődéstől elválaszthatatlant. Az ilyen lélek nemcsak vágyik a szellemtudományra, hanem kötelességének tartja ez irányú ismereteit belevinni a gyakorlati életbe. Minél inkább elismerjük ezt, annál inkább meggyorsítjuk az emberiség átalakítását olyanná, amilyennek a hatodik korszakban lennie kell. Amint a régi Atlantiszon - a mai Írország közelében - az előrehaladott emberek Kelet felé vonultak, hogy ott új kultúrákat alapítsanak, ma az a feladatunk, hogy a hatodik korszak érdekében munkálkodjunk, amikor is be fog következni az emberiség nagy szellemi felemelkedése! Meg kell kísérelnünk újból kikerülni a materializmusból - a spirituális társaságok feladata az, hogy ebben vezető szerepet játsszanak az emberiség körében! Nem szerénytelenségből és önteltségből, hanem kötelességérzetből! Egy bizonyos ember-csoportnak össze kell tehát állnia, hogy előkészítse a jövőt. De ez az egyesülés nem geográfiai természetű, a hely fogalma itt elveszíti jelentőségét, hiszen nem faji kapcsolatról van szó. A lényeg az, hogy az emberek az egész Földön szellemileg találják meg egymást azért, hogy a jövőt pozitív irányban formálhassák. Ezért hangsúlyozta a rózsakeresztes testvériség négyszáz évvel ezelőtt - amikor korunk elindult a legmélyebb materializmus felé - azt a gyakorlati szellemtudományt, amely az élet összes problémájára választ ad." Tartalom Előszó 5 A bölcsesség új formája (1. előadás, 1907. május 22.) 7 Az ember héttagú felépítése (2. előadás, 1907. május 25.) 17 Az elemi és a mennyei világ. Ébrenlét, alvás és halál (3. előadás, 1907. május 26.) 27 Leszállás az új inkarnációba (4. előadás, 1907. május 28.) 35 Az ember közösségi élete a halál és az új születés között. Születés a fizikai világba 44 A sors törvénye (6. előadás, 1907. május 30.) 53 A karma technikája (7. előadás, 1907. május 31.) 65 Az emberi tudat a hét planetáris állapotban (8. előadás, 1907. június 1.) 75 Az első és második planetáris inkarnáció (9. előadás, 1907. június 2.) 84 A harmadik planetáris inkarnáció (10. előadás, 1907. június 3.) 94 Az ember fejlődése a Földön I. (11. előadás, 1907. június 4., délelőtt) 104 Az ember fejlődése a Földön II. (12. előadás, 1907. június 4., délután) 114 Az ember jövője (13. előadás, 1907. június 5.) 125 A beavatás (14. előadás, 1907. június 6.) 137