TILTOTT ÉGBOLT
Amikor vagy 30 évvel ezelőtt Amerika egyik legismertebb könyvkiadója felkért, hogy írjak egy könyvet ´56-ról, azt kérdeztem: kit fog ez érdekelni vagy 25 évvel a forradalom után? Most, amikor magyarra fordították a könyvemet, ugyanezt kérdeztem: kit fog érdekelni itt Magyarországon az, ami 45 évvel ezelőtt történt?
A könyv ´56-ról szól, és amennyiben helyes volt lefordítani, annak valójában egyetlen nagyon fontos oka van: hangsúlyozza ´56 egyedülálló jelentőségét a nemzetközi kommunizmus elleni küzdelemben.
Amikor 1957-ben Amerikába érkeztem, sok helyre hívtak, beszéljek ´56-ról, és arról, hogy a magyarok hogy élték át azt a traumát, amelyet az úgynevezett szabad világ magatartása jelentett nekik azokban a tragikus hetekben.
Emlékszem, egyetemistáknak tartott egyik beszédemet azzal fejeztem be, hogy az ´56-os forradalom sikeres volt. Egy professzor, aki a hallgatók között foglalt helyet, ellenkezett: sikerről beszélni győzelem nélkül naivitás, mondta, márpedig ´56-ot a szovjet erőszak véresen elnyomta.
Igaz, feleltem, de sikeres volt egy rendkívül fontos szempontból: a Nyugat szellemi vezéreinek százait örökre kiábrándította Moszkvából, többek között azokat, akik kötetben (The God who failed) fejezték ki kiábrándultságukat, és bélyegezték meg a szovjeteket azért, amit tettek.
Az olvasó elnézését kérem, amiért saját élményeimet összekapcsoltam 1956 történelmileg oly fontos eseményeivel. Ez, gondolom, így volt más tízezrekkel is, akik át- és túlélték ´56-ot, még akkor is, ha nem írtak könyvet élményeikről.
MAGÁNTÖRTÉNELEM
,,A közel tizenöt éves fennállását ünneplő POLISZ (később PoLíSz) című irodalmi-kulturális folyóiratunk eddig legkedveltebb sorozatát kívánjuk olvasóink és az utánunk jövő generációk számára közkinccsé tenni. Lapunk szerkesztősége az elsők között feszegette a Kárpát-medence vegyes népeihez való hol 'tejtestvéri', hol 'töviskoszorús' elkötelezettség és a nemzet-egészhez történő magyar nemzeti identitástudat egymással összefüggő kérdéseit. Az alábbiakban megjelentetni kívánt dokumentumtár mindennél ékesebb bizonyítéka az úgynevezett kárpát-medencei nemzet-, illetve hungarus-tudat több évszázados, illetve ezredéves túli fennmaradásának."
Milliárdok mágusai - Tényfeltáró könyv a brókerbotrány titkairól, a K&H brókercég rejtélyes működéséről, Kulcsár Attila kármentő akcióiról, szökéséről és elfogásáról. Hogyan kerültek állami milliárdok a tőzsdei játékosokhoz? Miért verték meg Szász Károlyt? Hová tűnt a pénz? Tények és válaszok egy könyvben. Ajánlások: Ez a könyv a brókerbotrány hiteles története. Valóságos krimi, amelynek helyszíne Magyarország 2003-ban, résztvevői pedig a pénz és a hatalom legnagyobb játékosai. Vigyázat! A szereplők és a történések nem a képzelet szülöttei, a valósággal való egyezőség nem a véletlen műve. Az érintettektől éppen ezért nem kérünk elnézést. Mong Attila, György Bence, a szerzők A könyv egyrészt közérthetően bemutatja az úgynevezett brókerügy szövevényes hátterét. Másrészt - és ez legalább olyan fontos - ez a munka frappánsan cáfolja a tézist, miszerint Magyarországon nem lenne oknyomozó újságírás. Van. Szívós, okos, lényegretörő és gyors. Tessék. Lehet olvasni. Kell is. Makai József, újságíró Többen úgy gondolják, hogy a K&H-üggyel kapcsolatban lehetetlen tisztán látni, soha nem derül ki, mi is történt valójában. Másképp fogalmazva: "semmit se tudunk", mert "mindenki benne volt". Nos, ez a könyv a tényfeltáró újságírás erejével cáfolja az események ilyen leegyszerűsítő magyarázatát. A könyvben szemünk láttára bontakozik ki a történet, konkrét szereplőkkel, hitelesen, közérthetően. A két szerző a szakma összes alapszabályát betartva fontos kordokumentumot tesz közzé. Martin József Péter, a Figyelő főszerkesztője
MINDEN HÉTEN FORRADALOM
Ha lenne egy test nélküli, éteri nézőpont, egy semleges kilátóhely a világban, az univerzumban, és onnan nézhetné a következő, cirka 300 oldalon kibontakozó, s e sorok írásakor még befejezetlen történetet, sokkal könnyebb dolga lenne az olvasónak. Onnan a groteszk figurák tobzódása, az eleve értelmetlen vagy önmaguk paródiájába forduló szavak, frázisok, gondolatfoszlányok, az abszurd hazugságok és az elrontott, tönkretett dolgok hosszú felvonulása, de még maga a színtiszta gonoszság is jóval szórakoztatóbb látványt nyújtana. Onnan jóízűen lehetne röhögni rajtuk és tény, kicsit rá is játszottunk erre. Hisz ha nem vesszük őket komolyan, szabadok is vagyunk tőlük. Nincs f-ölöttünk hatalmuk.
A Magyar Narancs A Szerk. rovatát írja és szerkeszti: Bojtár B. Endre, Bundula István és Turcsányi Sándor. Rajtuk kívül 2010 és 2014 között a vezércikkek szerzői voltak még: Barotányi Zoltán, Mészáros Bálint, Urfi Péter és Vári György.
MI EZEN AZ ÚTON MARADUNK 1956-2002
"Csak bot és vászon de nem bot és vászon, hanem zászló." Kosztolányi Dezső három verssora. Aki megérti ezt az egyszerű példát, tudni fogja, mi történt Magyarországon 1956 októberében. Igen, csattogva, lobogva kibomló zászló voltunk mi, magyarok, és büszke lehet erre a legkisebb rost és selyemszál is, ami alkotta. Zászló voltunkat immár senki sem veheti el tőlünk, ahogyan azt sem, hogy piros-fehér-zöld színeket röptettünk az ünnepi magasban. Az egész világ látta. Jönnek új Undokok, akik már nem legyilkolni akarnak minket, csak ragacsos kezükkel kettőt letépni e három színből. Nem sikerülhet...
MAGYARNAK LENNI
A Magyar Hírlap szerkesztősége sajtónk történetében példa nélküli vállalkozásra szánta el magát. Munkatársaink felkeresték a külföldön élő magyarság több száz, ha ugyan nem több ezer neves és ,,névtelen" képviselőjét. Hónapokon át járták a magyar közösségeket, házakat és templomokat Pozsonytól Pittsburghig, Sepsiszentgyörgytől Tel-Avivig, hogy megkérdezzék és egyben megérezzék, mit jelent a nyolcvanas évek végén a határokon túl, vagy éppen az óperencián túl, nemzetiségi státusban vagy ,,szórványként" magyarnak, magyar származásúnak lenni. Mit jelent ez az állapot a külföldön rekedt, a külföldre szakadt, vándorolt, menekült, esetleg szökött magyarok, valamint gyermekeik és unokáik számára.
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
