6 db Tolvaly Ferenc regény: Benáresz a kapu + A szélhárfa lakói + Boszporusz felett a híd + El Camino - Az út + Lélekhez a kulcs + Tibetben a lélek

Benáresz a kapu A lélek eszmélése. Tolvaly Ferenc az El Camino - Az út, a Tibetben a lélek és a Boszporusz felett a híd című regényeinek életválsággal küzdő főszereplői előtt utazásaik során tárulkoznak fel az útkeresés és az újrakezdés lehetőségei. A lelki megrázkódtatásokkal teli, életre szóló nagy kalandok. A Benáresz a kapu Indiába visz el, és a hinduizmus ősi-élő sokrétű vallásából merít. A főhőst felesége hirtelen, látszólag magyarázat nélkül hagyta el. Gyötri a kétség, hajtja az értelmetlen múlt, a jelen kényszere és a jövő bizonytalansága. Szinte menekül Indiába, ahol fotóművészként objektíveket cserélve néz, de a képeket önmagán átszűrve lát: kitárul előtte az isteneket mindenben maguk körül érző emberek nyugalmának titka. Egy idő után nem a kétségbeesett, megcsalt férj önsajnálata, hanem a magát is felfedező férfi ír eszméléséről. Elvezet a szent folyó, a Gangesz partjára, India elképesztő szegénységű és átmenetek nélkül pompázatos városain, falvain, sivatagain keresztül a lélek kapujához. Mint Tolvaly Ferenc korábbi művei, így a Benáresz a kapu is olvasás közben átélhető, önismereti-tisztulási folyamatot kínáló hatalmas zarándoklat. A szélhárfa lakói A Szélhárfa lakói száműzöttek. Hazájukból, gyerek- és ifjúkorukból, jobbításra váró sorsukból tiltották ki őket. A hatvanas évek Münchenjében öt magyar fiatal küszködik, hogy saját életet teremtsen, s eközben családjuk, elveszett szülőföldjük emlékeivel és fogva tartó örökségével is szembe kell nézniük, s megmaradni általa. Körülöttük a világ 1968-ban megtapasztalja a forradalom, az anarchizmus, a káosz és az ideálokkal való leszámolás újabb történelmi leckéit, míg ők '56 kiirthatatlan képeit őrzik zsigereikben. a magyar titkosszolgálat beszivárog napjaikba, részt követel barátságukból, amiként a német terrorista-elhárítók is berobbannak, drámai fordulatot hozva életükbe. A müncheni ,,lakóközösség" tagjai maguk mesélnek, vagy dokumentarista módon a kor újsághírei, forgatókönyvei, ügynöki jelentései alapján, személyes vallomásokon keresztül beszél róluk a szerző, Tolvaly Ferenc, aki nem titkoltan önéletírási szándékkal is választotta e csoport hol fájdalmas, hol groteszk, hol hősies életének bemutatását, s az emigráció egy markáns vonulatának visszaillesztését a közelmúlt magyar történelmébe. Trilógiájának első része, az 1999-ben megjelent Magányos évszázad történelmi nagylátószöge után most egy meghatározó korszakra irányította kamerájának érzékeny optikáját. Boszporusz felett a híd A nagy sikert megért El Camino - Az út és a Tibetben a lélek után Tolvaly Ferenc újabb lélekutazásra vállalkozik új kötetében. Keresi a mulandóban az örökkévalót, a nyugvópontokat, a pillanatokat, amikor az élet legyőzi az időt. A regény főhőse, a Németországban élő magyar agykutató keresztúthoz ér: elveszti a feleségét, és nem sokkal ezután súlyos, rejtélyes betegség viszi el fiát is. Ő, aki mindentudónak hitte magát, még azt sem tudja, mibe hal bele a fia. A halálos ágy mellett döbben rá, hogy nem is ismeri a fiatal férfit, aki őt apának hívta. Mit kezdjen magával? Mennyit ér kapaszkodója, az egzakt tudomány? Hogyan kerülhet közelebb saját lelkéhez, amikor eddig keveset törődött érzelmekkel, indulatokkal, ösztönös felismerésekkel, s legfőként: nem volt benne hit? Fájdalmas önkereső és öngyötrő út vár rá, amelynek kiindulópontja az egzotikus, ellentmondásos Marokkó. Belső útján a tudós nemcsak önmagát kezdi megtalálni, hanem egy másik világot, idegen szemléletet is megtanul elfogadni... El Camino - Az út A Spanyolország északi részén végighúzódó, majd' 800 kilométeres zarándokutat emberek milliói teszik meg a középkor óta, hogy elérjenek az európai zarándokhelyek leghíresebbikéhez Santiago de Compostelába, Szent Jakab sírjához. Tolvaly Ferenc főhőse a pénzfitogtató, pökhendi luxusszórakozások után, egy súlyos balesetből felgyógyulva méri meg önmagát, képes lesz-e gyalogszerrel megjárni a Szent Jakab-utat, hogy ott újra találkozzék egy alig ismert lánnyal. Nem csak fizikai kihívás ez. A bibliát kevéssé ismerő, hitetlen ember számára ez a testi próba látomásos, egyben megvilágosító belső úttá válik. A gyerekkora után már majdnem elfeledett nélkülözést, az egyszerűbb világot visszatanuló férfi nagy kalandja is mindez a rendkívül gazdag múltú spanyol földön. S mivel a Camino állomásait jelentő falvacskák, kisvárosok képe szinte alig változott a középkor óta, számos legenda, történet elevenedik meg. A napi tíz-tizenöt órás menetelések alatt egy inkvizíciótól megcsömörlött, XVI. századi pap leírásai is életre kelnek, helyenként szürreális elegyet alkotva az önmagát kutató férfi életének, emlékeinek mozaikdarabjaival. Egyedül az úton, amelyen régmúlt és jelen, valóság és fikció megrendítően összekeveredik, mégis közelebb visz az elfogadó nyugalomhoz, a fájdalom, a nehézségek megértéséhez. Az író a valóságban is végigjárta ezt az utat, s filmesként is megörökítette. Regénye lelki utat nyit a benső békéhez és szabadsághoz. Lélekhez a kulcs Már a regény címe is érzékelteti: Tolvaly Ferenc a Szent Jakab-zarándoklattal elkezdett lélekútjának utolsó állomásához érkezett. Az El Camino Az Út, Tibetben a lélek,Boszporusz felett a híd, Benáresz a kapu című regényei feltárják egy-egy világvallás misztériumait, segítséget nyújtanak, hogy elmerülhessünk bennük, és ezáltal teljesebbé tehessük életünket. A főszereplő apja halála után örökségével, egy rejtélyes kulccsal a kezében, megpróbálja felkutatni származását és megtalálni önmagát, hitét, társát, otthonátVéletlenek sodorják mellé a nőt, akinek segítségével bejárja a szefárd zsidók útját. A Lélekhez a kulcs, a célba érkezés regénye. Tibetben a lélek Az út folytatódik. Tolvaly Ferenc, a nagysikerű El Camino - Az út szerzője, új regényében a mágikus-misztikus Tibetbe kalauzolja az olvasót, ahol még a tábortűz füstjében is táncoló démonok, a félelem és a remény szülöttjei jelennek meg. A gyötrelmes és fenséges spirituális utazás végcélja a Kailásza, a tibetiek legszentebb hegye. ,,A múltba révedünk, és az örök holnapról ábrándozunk. Az idő bilincseit kattintjuk csuklónkra. Fantomokkal hadakozunk. Érzéseinket emlékeink és vágyaink ködképére cseréljük fel. És a pillanat úgy száll el, hogy észre se vesszük. Így válik siralomvölggyé életünk. A múlt és a jövő. Erős láncszemek ezek nyomorúságunk bilincsein." Vajon kinek a hangját vallja a regény főhőse Szamje kolostorában, ahová családja tragédiája miatt menekül, remélve, hogy a cella magányában képes lesz feldolgozni a feldolgozatlant, megérteni a megérthetetlent? Congka, a buddhista szerzetes beszél hozzá? Vagy Laure, a Detroitból érkezett gyönyörű modell, aki a világ tetején akar elbújni önmaga elől? Netán saját belső hangját hallja? Két, a világ különböző pontjáról érkező ember, egy férfi és egy nő találkozik Tibetben. Mindketten az Utat keresik, amely visszavezetheti őket önmagukhoz. A Csendet, amely választ adhat kérdéseinkre. Nem veszélytelen vállalkozás, de nincs mit veszteniük: vagy összetört lélekkel tengetik tovább életüket a zajos, nyüzsgő világvárosi forgatagban, ahol élnek, vagy megtalálják lelki békéjüket a világ tetején, az óriási, hat-hétezer méter magas hegyláncok és végtelen hósivatagok közé zárt némaságban. Életveszélyekkel teli zarándokútjukon Congka, a fiatal buddhista szerzetes kíséri hőseinket, miközben beavatja őket, s velük együtt az olvasót is Tibet vallási, kulturális és társadalmi titkaiba. Az író öt hetet töltött Tibetben, élete talán legnagyobb hatású napjait. Saját tapasztalataiból, élményeiből született a regény, az Útról, a Csendről, a lélek megtalált békességéről. Erre a fájdalmasan szép, erőpróbáló, lelkünket gazdagító és felemelő utazásra invitálja most az olvasót is, akinek csodálatos élményben lesz része, ha elfogadja a meghívást, és a szerzővel tart.