5 db klasszikus: A száműzetés és az ország; Éjszaka Lisszabonban; Mennyei utazás; Hódolat Katalóniának; A lángész és az istennő

A csomag tartalma: A száműzetés és az ország; Éjszaka Lisszabonban; Mennyei utazás; Hódolat Katalóniának; A lángész és az istennő ALBERT CAMUS: A SZÁMŰZETÉS ÉS AZ ORSZÁG Kevés életmű volt nagyobb hatással a XX. század francia irodalmára - és ezen keresztül az európai közgondolkodásra -, mint az, amelyet rövid élete során Albert Camus (1913-1960) alkotott meg. Camus-nek nem kellenek ,,trükkök", külsőségek: szembeszökően szerves és természetes minden eleme, nyelvi dísze a dísztelenség, a belső súly adta erő; torkot szorongatóan sűrű atmoszféráit a végső egyszerűségig tisztult szenvedély teremti, azok az erős kötelékek, amelyek az embert tájhoz és emberhez köthetik: a hazaszeretet furcsa, megindítóan letisztult, magasrendű képletei, bizonyságául annak, hogy a haza a születés és a gyerekkor színhelye. Mert Camus az afrikaiak nagy írója: belőle a modern ember életérzése, a kor, a belső magány, számkivetettség és a boldog Ország utáni vágy franciául is, magyarul is ,,afrikai nyelven" szól. Hat novella van ebben a kötetben: változatos módon, de valamennyi az emberi magány termékeny feloldásáért való szűntelen küzdelmet ábrázolja, az Ország keresését, ahol a magány úgy oldódik fel, hogy összeolvad a többi magánnyal. ERICH MARIA REMARQUE: ÉJSZAKA LISSZABONBAN 1942, Lisszabon. A város, az ország: utolsó menedéke azoknak, akik a hitlerizmus elől menekülnek zárt határokon, őrségen, rendőrkopók és nyomozók gyűrűjén át. Portugália azért menedék, mert onnan nyílik az út a biztonság felé: Amerikába. A világszerte népszerű, sok millió példányban olvasott író regénye színhelyén is életműve nagy, izgalmas és tanulságos témáját bontja ki, vizsgálja tovább: a háborúét és az emigrációét. A történet éjszakáján két német emigráns férfi beszélget. Egyiküknek vágyálma, hogy meneküljön, de nincs se vízuma, se hajójegye. Másikuknak mind a kettő megvan. Hajóra szállnia végül mégis annak lehet majd, akinek a beszélgetés kezdetén nem voltak iratai: reggelre vannak már, mert beszélgetőtársa átadja saját iratait. Az iratairól lemondó, az emigránstársát a szabadságba segítő ember képtelennek tetsző nagylelkűségét, áldozatát az a történet indokolja meg, amelyet a már nem továbbmenekülni, hanem maradni akaró menekült a lisszaboni éjszakában elmond. Hányatott élete drámáját, üldöztetései történetét, szerelmének halállal zárulásáét. MARK TWAIN: MENNYEI UTAZÁS Az amerikai irodalom kibontakozását és első nagy virágkorát bemutató kötet változatos témavilágot tár az olvasó elé. Található benne szimbolikus vonatkozásokkal átszőtt, romantikus tengerészballada; riportszerűen izgalmas, költői szépségű leírás egy természeti katasztrófáról; remek humorú szatíra a XIX. században oly divatos misztikus spekulációkról; illúziórombolóan realisztikus, drámai jelenet az ,,igazi vadnyugat", a nyomorgó kisfarmerek életéből; s végül egy naturalista lélek- és helyzetelemzés: a polgárháború nem épp romantikus élményeinek megrendítő krónikája. A kisregényeket összefüggő korképpé rendező vezérmotívum: az Utazás - tengeren és prérin, mennyben és földön. S az újra meg újra megfogalmazott nagy élmény: Amerika - a földrész, a nemzet, az ember - fölfedezése. GEORGE ORWELL: HÓDOLAT KATALÓNIÁNAK A spanyol polgárháborúról szóló művek közül a nemzedéke fagyos lelkiismeretének nevezett Orwellé az egyik leghitelesebb és legmaradandóbb. Az író 1936-ban tudósítani érkezett Barcelonába, de aztán belépett a spanyol Egyesült Marxista Munkáspárt (POUM) milíciájába, részt vett a fegyveres harcokban, megsebesült, 1937-ben pedig, miután megkezdődött a szovjet NKVD irányítása alatt álló kommunisták véres leszámolása a POUM-mal, elmenekült az országból ALDOUS HUXLEY: A LÁNGÉSZ ÉS AZ ISTENNŐ A közelmúltban elhunyt angol író a húszas-harmincas évek európai irodalmának egyik legismertebb alakja; írásaival az akkori értelmiség tekintélyes részére többé-kevésbé maradandó hatást gyakorolt. A rendkívül sokoldalú és művelt író nevét hazánkban is jól ismerik a két világháború közt megjelent regényei (Szép új világ; A végzet bábjátéka; A vak Sámson stb) nyomán. Az elmúlt másfél évtizedben nem jelent meg nálunk Huxley-kötet; ezt a hiányt kívánjuk pótolni, amikor közzétesszük az író két kisregényét - a Két vagy három gráciá-t, valamint a magyarul először megjelenő A lángész és az istennő-t - és egy csokorra valót kisebb-nagyobb elbeszéléseiből.